Kérjük válasszon!

 

Festmények

 

Fotográfia

AVANTGÁRD A GANGON - HORVÁTH BÉLA GYŰJTEMÉNYE A KIESELBACH GALÉRIÁBAN

Gondola.hu

A magyar magángyűjteményeken keresztül másként tudjuk megmutatni a magyar művészettörténetet – hangsúlyozta Kieselbach Tamás a Horváth Béla művészettörténész magángyűjteményét bemutató kiállítás megnyitóján. A Kieselbach Galériában kiállított gyűjtemény darabjai között több, korábban évekig nem látott festmény is szerepel.

Március 8-tól március 14-ig látható Horvát Béla műgyűjteménye a Kieselbach Galériában. A gyűjtemény március 17-től a győri Városi Művészeti Múzeumban tekinthető meg. A kollekció budapesti és győri bemutatása Kieselbach Tamás ötlete alapján jött létre. A tárlatok megszervezéséhez segítséget nyújtott a gyűjtő özvegye, Horváth Béláné, Dr. Horváth György ügyvéd, Kolozsváry Marianna művészettörténész és a győri város vezetése.

Horváth Béla gyűjteménye

Horváth Béla műgyűjteményét már csak a gyűjtő halála után, tíz évvel ezelőtt ismertem meg – mondta el a gyűjteményt bemutató sajtótájékoztatón Kieselbach Tamás, a galéria vezetője. Mint felidézte, a gyűjtő özvegye nagyon féltette a képeket: a lakásban még fotóznia sem volt szabad.

Szerinte fontos jellemzője a kollekciónak a modern szellemiség. Művei a fauve jellegű és a Nyolcak művészcsoporthoz köthetők. Magukon hordozzák a szocializmus-kori magyar műgyűjtés tipikus vonásait: egy pesti bérház másfélszobás lakásában, puritán bútorok, végtelenül egyszerű berendezési tárgyak között kivételes értékeket tartalmazó gyűjtemény jött létre - mondta.

Ha a magyar képzőművészet 20. századi történetét vizsgáljuk, töredékekből, fotókból, kortársak visszaemlékezéseiből kell kiegészítenünk a fájdalmasan hiányos fennmaradt emlékanyagot. Az elmúlt század pusztításai miatt szinte régészeti jellegű kutatásra van szükség, ha művészetünk régi fényét kívánjuk rekonstruálni – hangsúlyozta Kieselbach Tamás.

Horváth Béla gyűjteményének állapota kapcsán elmondta, a gyűjtemény évtizedekig egy másfélszobás lakásba volt bezsúfolva, korabeli sérült, vagy nem hozzáillő keretekben. A képeket Kieselbach Tamás hozatta kiállításra alkalmas állapotba, némelyiket új kerettel is ellátta. A festmények még így sem kapták vissza régi fényüket. Ahhoz mindegyiket le kellene tisztítani, kifeszíteni, átkeretezni. Hozzátette, sajnos, ez nemcsak erre a gyűjteményre igaz. Sok magyar műalkotás van ilyen állapotban más magángyűjteményekben, múzeumok raktáraiban. A mostani kiállítással is fel akarjuk hívni a figyelmet arra, hogy nyilvánossá kell tenni a magángyűjteményeket – hangsúlyozta.

Horváth Béla kutatási és gyűjtési területe pontosan egybeesett. Művészettörténészként érdeklődésének fókuszában Kernstok Károly életműve állt, de behatóan foglalkozott a Nyolcak művészcsoport szinte valamennyi tagjával. Gyűjteményében szintén ezeket a hangsúlyokat találjuk meg. Kernstok Ifjak című, korszakos jelentőségű festménye a kollekció csúcsa, de remekművek reprezentálják Czigány Dezső, Berény Róbert, Márffy Ödön és Orbán Dezső munkásságát is. Horváth Béla még akkor vásárolta meg ezeket a műveket, mikor a hivatalos művészetpolitika és a nagyközönség ízlése nem értékelte e modern szellemű, újító műveket, s ezért áruk is méltatlanul alacsonyan mozgott. Így hozhatott létre rendkívül értékes gyűjteményt egy szerény jövedelmű, saját szakmájában is hosszú ideig perifériára szoruló művészettörténész.

Érdekesség, hogy ugyanabban a lakásban, ahol Horváth Béla élt, lakott korábban Körner Éva művészettörténész, kinek hagyatékát, kitűnő ízléssel összeválogatott műgyűjteményét szintén a Kiselbach Galéria állította ki a tavalyi év végén.

A magyar Vadak

Hosszú évek óta dolgozom azon, hogy a modern magyar festészetről alkotott képet radikálisan megváltoztassam itthon és külföldön egyaránt – mondta el Kieselbach Tamás.

Mint kiemelte, 1996-ban, majd 1999-ben megjelent gyűjteményes köteteivel, illetve a galériában megrendezett kiállításokkal és az általa szerkesztett Modern magyar festészet című könyvekkel is arra törekedett, hogy a művek megfelelő válogatásával és csoportosításával mindeddig nem ismert kapcsolatokra világítson rá, új hangsúlyokat jelöljön ki a 20. századi magyar festészeten belül.

Az 1906 és 1914 közötti időszak kiemelkedő jelentőségű a magyar festészet történetében - hangsúlyozta. Czóbel Béla, Berény Róbert, Perlrott Csaba Vilmos, Bornemisza Géza, Ziffer Sándor, Tihanyi Lajos és társaik ebben a szűk egy évtizedben a kortárs francia festészet legjobbjaival kerültek közvetlen kapcsolatba: együtt állítottak ki, együtt tanultak Párizsban Európa legmodernebb művészeivel. Czóbelt és Berényt a francia kritikusok már 1908-ban fauve-nak nevezték, együtt Matisse-szal, Derain-nel és társaikkal. Perlrott Csaba Vilmos és Bornemisza Géza Henri Matisse szabadiskolájában tanult, s feltehetően más magyar művészek, többek között Márffy Ödön, Dénes Valéria és Galimberti Sándor is megfordultak a modern festészet egyik legnagyobb hatású mesterénél.

Mint mondta, örül, hogy ma már a művészettörténész szakma tekintélyes része is osztja azon nézeteit, hogy ez a korszak, a magyar fauveok ekkor született művei a 20. századi magyar festészet történetének egyik legizgalmasabb, legértékesebb fejezetét alkotják. Ennek kapcsán kiemelte, hogy március 22-én jelentős kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Galériában „Magyar vadak Párizstól Nagybányáig” címmel.

Hangsúlyozta, meggyőződése, hogy a magyar fauve-ok azt a szerepet játszhatják, mint a cseh kubisták. Ha megfelelően tálaljuk a világnak ezt a számos nemzetközi párhuzammal megtámogatható festőcsoportot, akkor rajtuk keresztül az egész magyar festészet hírnevét növelhetjük. Ez a korszak, ez a művészcsoport a magyar festészet egyik fontos kitörési pontja – tette hozzá.

Sajnálatosnak nevezte, hogy a modern magyar festészet nincs jól bemutatva, elenyésző hányaduk van méltó keretben. A magyar művészet kopott, durva keretekben tárul elénk, ami bizony nem segíti, hanem elrontja a műélvezetet és a magyar festészet elismertetését is – tette hozzá.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról