Kérjük válasszon!

 

Festmények

 

Fotográfia

A CSÁBÍTÁS MŰVÉSZETE Divat, stílus és öltözködés száz év magyar festészetében

A CSÁBÍTÁS MŰVÉSZETE Divat, stílus és öltözködés száz év magyar festészetében

EUROASTRA INTERNET MAGAZIN

Rendkívüli esemény és kiállítás látható a Kieselbach Galériában november 24-ig. Megtekintésre ajánljuk naponta hétfőtől vasárnapig 10 és 18 óra között. November 5-én, a 17 órai sajtótájékoztató előtt egy perccel sem engedték be az újságírókat a rideg biztonsági őrök. A Kieselbachnál ilyet eddig még nem tapasztaltunk! Ráadásul a 19 órakor kezdődő kiállítás megnyitójára, a filmbemutatóra és a közönségtalálkozóra sem lehetett bejutni egy perccel korábban – hivatalos meghívóval sem, hogy találkozhassunk az egykori híres ideálokkal: Pataki Ágival, Mihalik Enikővel vagy Fekete Klári manökennel. Az új eljárást a mindig érdeklődő újságírók szokatlanul felháborítónak tartották…

Juhász Anna irodalmár felhívta a figyelmet a divat és a képzőművészet időtlen kapcsolatát jellemző, a nőiességet hangsúlyozó fűzőre, amely a 15-19. században kötelező viselet volt, másképp hölgyet nem is ábrázoltak. A „homokóra” (amúgy egészségtelen és fájdalmas) sziluettet csupán jó száz éve szüntették meg a nőmozgalmak. A 19. század végétől a nők felszabadulhattak, de a divat mindig befolyásolta a viseletüket.

Kieselbach Tamás galériatulajdonos ismét nyitottnak bizonyult az új téma iránt, hogy könyvben és kiállításon mutassa be a képzőművészet és más művészeti ágak összefonódását. Ennek terméke a most publikált 400 oldalas, 620 reprodukciót tartalmazó kötet – Molnos Péter szerkesztésében. A csábítás művészete: Divat, stílus és öltözködés száz év magyar festészetében című, valóban „súlyos” könyv szerzői között van Simonovics Ildikó divattörténész, Nyáry Krisztián író, Ablonczy Balázs, Turbucz Dávid és Ungváry Krisztián történész, Czene Márta, Katona Edit, Pozsgainé Szabó Éva, valamint Kincses Károly fotótörténész. Az alkotók súlyt fektettek a magyar motívumkincs ábrázolására, ami azonban örökre határokon belül maradt. A magyar kalapdivat változásairól gyakran megállapítható egy-egy festmény kora.

A kiállítás az 1870-es évektől az 1945-ig terjedő időszakkal foglalkozik. Látunk I. Ferenc József császárról (Benczúr Gyula), Horthy Miklósról és Rákosi Mátyásról képet, utóbbi Poór Bertalan festménye. A korábbi idők ikonikus szecessziós krónikása, gróf Batthyány Gyula szívesen ábrázolt társasági hölgyeket (pl. báró Hatvany Lilit), László Fülöp art deco stílusú női portréja kimondottan meglepetés. Csók István, Fényes Adolf inkább a vidéki élet krónikása, Szinyei Merse Pál, Rippl-Rónai József, Vaszary János a városi polgárok életét örökítette meg. Meglepetés a többféle Perlmutter Izsák-festmény, mert ritkán kerül a látogatók elé a vidéki polgár élete és divatja. Czene Béla, Góth Imre itthon kevésbé ismert, de Londonban karriert csinált.

A kiállításhoz programsorozat társul: bemutatók, filmek és a híres Kálvin téri Fabulon-reklám, Erdélyi Miklós hatalmas mozaikja Pataki Ági modellről, aki a magyar szépségipar élő legendája.

Dobi Ildikó

https://euroastra.blog.hu/2018/11/08/a_csabitas_muveszete_divat_stilus_es_oltozkodes_szaz_ev_magyar_festeszeteben

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról