Kérjük válasszon!

 

Festmények

 

Fotográfia

A csábítás fegyvere

A csábítás fegyvere

Cultura.hu

A csábítás fegyvere az első olyan kiállítás Magyarországon, amely kiemelkedő festők alkotásain keresztül mutatja be a divat, az öltözködés és a képzőművészet kapcsolatát.

Melyek a magyar festészet és a divat kapcsolódási pontjai? Kik voltak azok a festők és fotósok, akiknek a pályáján különösen fontos volt saját koruk öltözködési kultúrájának megidézése? Ha igaz Karl Lagerfeld sokat idézett mondása, miszerint „A divat a kor hangulata”, akkor semmi sem nyújt izgalmasabb időutazásra esélyt, mint egy olyan festmény, amely saját korának öltözködési kultúráját idézi meg. A Kieselbach Galéria legújabb vállalkozása azonban még ennél is sokkal többet kínál.

A csábítás fegyvere az első olyan kiállítás Magyarországon, amely kiemelkedő festők alkotásain keresztül mutatja be a divat, az öltözködés és a képzőművészet kapcsolatát. A tárlat rendezője, Molnos Péter olyan műveket válogatott a Kieselbach Galéria falaira, amelyek segítségével a látogatók áttekintést kapnak a divat, az elegancia, a stílus és a szépségideál változásának százéves történetéről, arról a módról, ahogy az emberek a ruhák segítségével kommunikáltak, megformálták magukat a környezetük számára.

A nagy klasszikusok sorából többek között Szinyei Merse Pál, Benczúr Gyula, Rippl-Rónai József, Vaszary János, Csók István, Fényes Adolf és László Fülöp remekművei kerülnek a közönség elé, de múzeumi rangú alkotások képviselik a szecesszió és az art deco legjelentősebb magyar festőit is. A képekből kiderül, miként öltöztek a boldog békeidők elegáns dámái, az előnyös partira vadászó gigerlik, a századfordulós évek nagyvilági asszonyai, a jazzkorszak lázadó, kalandokat kereső, autót vezető és cigarettázó fiatal hölgyei, a kommunista sztahanovisták és azok a fiatalok, akik az 1970-es és 80-as évek szocializmusából kiragyogva újra felfedezték maguknak a nyugatról érkező divat szépségeit. Egy külön teremben azt is megtudhatjuk, hogyan használta az öltözködést hatalmi céljaira a politika, miként épített kultuszt maga körül tengerészegyenruháival és kitüntetéseivel Horthy Miklós, vagy éppen a rosszul szabott öltönyöket hordó Rákosi Mátyás.

A csábítás fegyvere című kiállítás utolsó terme igazi meglepetés: a kamaratárlatnak beillő válogatás Czene Béla művészetéből ad ízelítőt. Az 1945 utáni évtizedekben nem akadt olyan magyar festő, aki nála intenzívebben reagált volna kora öltözködési divatjára. Pesti presszóban című képe azonban nem csak ebből a szempontból érdekes. A képen feltűnő alakok ugyanis szinte valamennyien konkrét, beazonosítható személyek. (És most nem a Mézga család Krisztájára gondolok a kompozíció közepén.) A korabeli művészeti kánonból kitaszított, de sorsát jó adag humorral megélő Czene a kép jobb szélére festette az akkor 43 éves Németh Lajos művészettörténészt, aki bibliaként szorongatja Herbert Read A Concise History of Modern Painting című kötetét. Balra hátul három úr hajol össze egy csésze fekete fölött. Csak egyiküket, a kor híres, sőt hírhedt műkritikusát, Rózsa Gyulát sikerült eddig azonosítani.


A kötetet szerkesztette, a képeket válogatta és elrendezte: Molnos Péter Könyvtervező: Fákó Árpád Szerzők: Molnos Péter, Simonovics Ildikó, Nyáry Krisztián, Ablonczy Balázs, Turbucz Dávid, Ungváry Krisztián, Czene Márta, Katona Edit, Kincses Károly, Pozsgainé Szabó Éva A kiállítást november 5-24. között tudod megnézni.

https://cultura.hu/kultura/a-csabitas-fegyvere/

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról