"Mattis Teutsch Komposition 1922" - látható a festmény hátoldalán a művész kezétől származó aláírás, cím és dátum. A brassói művész szakirodalmát kevéssé ismerők számára bizonyára érthetetlen, miért nem ezzel a címmel szerepel a kép e katalógusban. Ha még azt is tudják, hogy a mű a László Károly gyűjteményét bemutató tárlaton 1996-ban a Műcsarnokban "Lélekvirágok" címmel volt kiállítva, végképp úgy érezhetik, nagy a bizonytalanság a festmény címadása körül.
Ez azonban csupán a látszat. A hátoldali ceruzaírás egyidős a festménnyel, tehát egyértelmű, hogy a "Komposition" cím helyes. Mattis Teutsch az 1920-as évek elején, első éveiben festett műveit mind ezzel a címmel illette. Három évtized múlva azonban ő maga változtatott a címeken. Unokája születése alkalmából összeállított egy albumot, amelyet "Lelki virágok"-nak nevezett és az ebben az albumban elhelyezett művek egy részét ekkor átkeresztelte Lelki virággá. A kutatók minden bizonnyal ezzel az albummal találkozva kezdték használni a Lelki virág címet. A Seelenblumen német fordítás vált előbb ismertté, a magyar szakemberek ezt fordították vissza nyelvünkre. Így születhetett a Lélekvirágok elnevezés. Arra nincs dokumentum, hogy Mattis Teutsch ebben a változatban is használta volna a címet, csak a lelki virág jelzős szerkezettel találkozhatunk írásaiban. "Légy a kifinomult lelki és cselekvő világ virága!" - kívánta unokájának 1950 május 20-án papírra vetett versében.
Az albumba a művész húsz Lelki virágot válogatott ki munkái közül és linóleummetszetekkel, késői portrékkal egészítette ki ezt az anyagot. Korábban ezek az 1920-1923 között készült festmények, kivétel nélkül a "Komposition" címet viselték. Amint azt az itt látható festmény hátoldali feliratai is bizonyítják, a kép minden tekintetben megfelel az átkeresztelés kritériumainak. Arra ugyan nincs bizonyítékunk, hogy ez a festmény lenne ama húsz egyike, de meggyőződésünk szerint minden olyan festmény, amely megfelel a feltételeknek átkeresztelhető Komposition-ból Lelki virággá. Véleményünk szerint a Lelki virágok azok a művek, amelyeken a korábbi alakos kompozíciók folytatásaként az alakok nyomai, illetve az ezeket helyettesítő bimbószerű motívum, a művész által "csíravonal"-nak keresztelt formai megoldás fedezhetők fel.
"A képsík a szélekig csak egy homogén alapot nyújtott és maga az igazi kép egyetlen főtémából, a "főformából" kiindulva, az amellé rendelt variációs mellékmotívumok kiegészítésében teljesedett ki" - írta Mattis Teutsch ekkor keletkezett "abszolut", "tiszta képszerű" képeiről Hevesy Iván. Ezek a festmények a Lelki virágok. A "homogén alap" leggyakrabban a zöld, a kék és a piros. Miután a művész egy Hevesy Ivánhoz írott 1922-es keltezésű levelében egy általa összeállított műlistában egyes "Komposition" című festményeit a színmegjelöléssel pontosított, kiegészítésként a Lelki virág címek elé is odatehető a kép meghatározó színe. Így született az itt látható festmény esetében a "Zöld lelki virág" cím. Mattis Teutsch János az expresszionista művészet egyik legmeghatározóbb egyénisége. A budapesti MA köréhez tartozva, a berlini Der Sturm jól ismert művészeként, majd a bukaresti Contimporanul csoport tagjaként művészete széles körben vált ismertté, aminek köszönhetően ma is egyike azoknak a magyar-szász művészeknek, akiket a nemzetközi művészettörténetírás is számon tart. Az utóbbi időben Németországban és Belgiumban is láthatók voltak munkái különböző kiállításokon. Hazánkban és Romániában, de német és angol nyelvterületen is több művészettörténeti tanulmány kitért munkásságára. A szerző tollából a múlt évben monográfia született és a tervek szerint néhány év múlva, bizonyítva Mattis Teutsch jelentőségét, egy több országba utazó vándorkiállítás is készül.
Mattis Teutsch művészi pályájának csúcsát az 1919-1924 közötti években jelölhetjük meg. Korábban és később is készültek nagyon érdekes, fontos alkotások, de ebben a hat évben szinte csak jelentős művek kerültek ki a művész keze alól. Az Érzetek és a Lelki virágok ezek, amelyekről kijelenthetjük, hogy Mattis Teutsch János fő művei. Ezek a "tiszta érzést" síkon visszaadó alkotások a zenével rokoníthatók. A Lelki virágok szimfóniák, belső képek. Ritkán bukkannak fel a műkereskedelemben muzeális értékű festmények. Az itt látható Zöld lelki virág, amely a legismertebb méretben, a legtipikusabb Mattis Teutsch papírra készült, muzeális értékű darab, ugyanolyan fő műve a brassói művésznek, mint bármelyik másik Zöld lelki virág, amely a gyakori reprodukálásnak köszönhetően nála ismertebb.
Majoros Valéria