Címlap
>>
Patkó Károly
>>
Öltözködő nő (Olasz leány), 1931

Patkó Károly (1895 - 1941)

Öltözködő nő (Olasz leány), 1931

Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

131x90,5 cm
Olajtempera, fa
Jelezve balra lent: Patkó 1931

71. Tavaszi aukció / 137. tétel (2023-05-22)
Kikiáltási ár: 24 000 000 Ft / 66 758 EUR
Becsérték: 30 000 000 Ft- 50 000 000 Ft
/ 83 447 EUR - 139 078 EUR

Figyelem! A jelzett valuta árak kizárólag információs céllal szerepelnek a listában.
Az elszámolás alapja minden esetben a vételár kiegyenlítése napján érvényes valutaárfolyam.

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

71. Tavaszi aukció

Időpont:

2023. május 22. 18:00 - 23:00

Általános aukció feltételek

Kiállítva: CXLVII. A Munkácsy-céh V., sorsolással egybekötött reprezentatív kiállítása, Ernst Múzeum, 1934 (kat. 178.).

Reprodukálva: Kelen Anna: Patkó Károly. A Római Magyar Akadémiában, 1931. Virág Judit Galéria és Aukciósház, Budapest, 2013, 22.

Kérdése van?

Kapcsolat

Önnek is van Patkó Károly képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Irodalom

m.: „A római magyar Akadémiával új útja nyílt meg a magyar művészetnek!” Kik az új magyar művészet reménységei. Magyarország, 1930. július 24.

Patkó Károly festőművész gyűjteményes kiállítása. Ernst Múzeum, Budapest, 1932.

CXLVII. A Munkácsy-céh V., sorsolással egybekötött reprezentatív kiállítása. Ernst Múzeum, Budapest, 1934.

Patkó Károly emlékkiállítás. Nemzeti Szalon, Budapest, 1941.

Szűcs Julianna: A „római iskola”. Corvina, Budapest, 1987.

Árkádia tájain, Szőnyi István és köre 1918–1928. Szerk.: Zwickl András, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2001.

Markója Csilla: Gerevich Tibor görbe tükörben. Enigma 60., 2009, 5–45.

Kelen Anna: Patkó Károly. A Római Magyar Akadémiában, 1931. Virág Judit Galéria és Aukciósház, Budapest, 2013.

Minden út Rómába vezet

A festmény egy őszinte pillanatot kap el a Római Akadémia egyik lakórészének sakktáblamintásra csempézett sarkában. A szűk képkivágatba bekandikál a szerény, modern bútorzat, a vörös takaróval leterített vaságy feje, a fonott karfás sárga karosszék jobb széle és az aranyló fénnyel megcsillanó ruhafogas. Középen egy félmeztelen női akt áll, elgondolkodó tekintetét, finom metszésű arcát, ívelt szemöldökét a fali tükör örökíti meg. A klasszikus itáliai művészet igézetében élő Patkó a késő reneszánsz festészet toposzát alkalmazza: a magát tükörben néző női akt (jellemzően Vénusz) figuráját, egyszerre megidézve a hiú női szépséget és adva lehetőséget a festőnek a megkettőzött figura virtuóz ábrázolására. A műfaj legismertebb példája Tiziano Vénusz tükörrel című, antik tökéletességgel megfogalmazott 1555-ös kompozíciója, valamint Rubensnek a rámás tükörből a nézőre pillantó 1614–1615-es remekműve. Patkó átveszi a kompozíciós sémát a régi mesterektől, de a két világháború közötti olasz realitásra hangolja át. Aktjára nem aggat mitológiai kellékeket. A leány balját a porcelánmosdó szélén nyugtatja, jobbjában ropogós fehér törülközőt tart, világos haja hátul összefogva. Mintha megérkezett volna az olasz modell a római iskolás Patkó műtermébe, kabátját a fogasra akasztotta volna, kibújt volna blúzából, és még se szoknyáját, se divatos, Mary Jane fazonú pántos cipőjét le nem véve az utolsó simításokat végezné toalettjén, mielőtt meztelenül belépne a műtermi aktok „rivaldafényébe”. Finoman megválasztott szüzsé, Patkó meditatív realizmusával előadva.

A budapesti születésű Patkó középiskolai tanulmányait a pesti főreáliskolában végezte, de – kivételes képességről téve tanúbizonyságot – már ötödikesként is rajzórákat adott. Az első világháború alatt, 1914 és 1920 között járta ki a Képzőművészeti Főiskolát, közben megfordult Nagybányán, de teljesítette a katonai szolgálatot is. A Szőnyi István nevével fémjelzett újklasszicista fiatalok társaságával együtt lépett színre a háborút követően. A Nemes Marcell-féle utazási ösztöndíjjal 1923-ban eljuthatott Itáliába, ahol festészetének eredendő forrását, a múzeumi remekműveket tanulmányozta. Ide tért vissza 1929–1931 között, amikor elnyerte a Római Akadémia ösztöndíját. A három hosszú és termékeny esztendő alatt nemcsak bejárta Itáliát jó barátjával, Aba-Novák Vilmossal, de rátalált arra a hagyományos temperatechnikára, amely a római iskolások legfontosabb kifejezési eszközévé vált. A harmincas években többször szerepelt a Velencei Biennálén, közben egyéni kiállítása volt az Ernst Múzeumban 1932-ben.

A római magyar Parnasszuson

A Római Iskola koncepcióját a befolyásos művészettörténész és nagy formátumú kultúrpolitikus, Gerevich Tibor dolgozta ki, aki a Collegium Hungaricum, a Római Magyar Akadémia kurátoraként tevékenykedett 1928-tól. A politikai kapcsolatok révén – a Bethlen István és Mussolini közötti baráti szerződés nyomán – új távlatokat kapott az olasz–magyar kulturális közeledés is, amelynek részeként a magyar állam megkapta a pazar római palotát, a Palazzo Falconierit az akadémia otthonaként. A művészek bohém hétköznapjait nagyvonalú ösztöndíjprogram biztosította. A sokat nélkülöző festőknek és szobrászoknak – a műterem mellett – itt végre jutott pénzük festőkellékek vásárlására, étkezésre, némi itáliai utazásra és modellekre is. Az ösztöndíjasok és női modellek között nemegyszer szerelmi viszony is szövődött. A légkör mégsem volt olyan szabados, mint az abszintgőzös Montmartre-on. A papnövendékek és a hivatalos művészetirányítás konzervativizmusa miatt például Molnár C. Pálnak a kiállítás előtt meg kellett „beretválnia” erős rövidülésben ábrázolt női aktját, hogy a szeméremdomb megfeleljen a hűvös klasszicizmus elvárásainak. Kelen Anna kutatásai szerint feltehetően Patkó is „felöltöztetett” egy szoptató női aktot, hogy jobban igazodjon a hagyományos ikonográfiához (Patkó Károly: Anyaság / Madonna a gyermek Jézussal, 1929).

A Collegium Hungaricum feje, Gerevich Tibor egyszerre volt feudális kegyúr és állami hivatalnok, aki minden alkalmat megragadott arra, hogy büszkén dicsekedjen művészeti teremtményével, a Római Iskolával. 1930-ban így értékelte a művészközösség formálódását: „A Palazzo Falconieriben, a római magyar Parnassuson, a régi nagy művészekkel való szellemi és esztétikai érintkezés folyamán, a nyugodt és tiszta miliőben az esetleges túlzó kísérletezők lehiggadnak és megértik a művészet örök törvényeit. Ez is egyik művészet-pedagógiai haszna a római magyar Akadémiának.” Gerevich túlzott, egyáltalán nem mindenkire hatott ilyen módon a római tartózkodás. Patkó esetében inkább a fordítottja történt. A húszas évek klasszikus, Árkádiába vágyó festészete helyett az „itáliai Patkó” a jelen csendesen meditatív pillanatait örökítette meg. A hétköznapok apró szépségeit kereste, legyen az a tengerparton kalapáló hajóács vagy egy karcsú olasz női modell, aki elgondolkodva megáll a fürdőszobai tükör előtt.

Jól ismertek a Falconieri-palota grandiózus, Borromini-féle barokk terei, a márvány ajtókeretekkel és a pompózus mozaikpadlókkal. (A Magyarország napilap hasábjain megjelent „kastélyszoba atelier” nem fiatal művészhez, hanem befutott festőfejedelemhez illik: elegáns bútorok, kazettás mennyezet, mintás függönyök.) Patkó római műterméről is fogalmat alkothatunk a Pesti Napló ajándékalbumának képriportjában megjelent archív fotó segítségével. A festményen látható szerény, modernebb enteriőrsarok nem illeszkedik a fotókon szereplő enteriőrökhöz, talán a palazzo melletti modern épületszárnyban járunk.

Olasz modell-leány

Az ódon falak között, a papnövendékek közvetlen társaságában kivirágzó mondén művészeti hétköznapok megrökönyödést váltottak ki a hivatalos körökből. A híres történet szerint Gömbös Gyula miniszterelnök első hivatalos útja során, 1932-ben váratlanul villámlátogatást tett a Palazzo Falconieriben. Bár a fő botránypontot a fényes nappal a régi pápai márványmedencében fürdőző hedonista Gerevich jelentette, a kormányfő sajtósa további bizarr élményekről számolt be: „Az intézet vezetője, Gerevich Tibor művészettörténész professzor, ott igen fényes miliőben, XIII. Leó pápa bíboros korabeli lakosztályában lakott. A miniszterelnöknek nem tetszett sem az intézet, sem pedig annak igazgatója. Az intézet atmoszféráját egyrészt túl fényűzőnek, másrészt túl bohémnak tartotta: mindenütt rendetlen összevisszaságot tapasztalt, s nem kifogásolhatatlan tisztaságot a palota márványfolyosóin és freskós, aranycirádás, mozaikpadlós termeiben, amelyek a Rómában tanuló ösztöndíjas magyar főiskolai diákok lakó- és tanulószobáiul voltak berendezve. Szinte megütközéssel beszélte el, hogy míg az intézet egyik emeletén a művésznövendékek félig vagy sehogy sem öltözött női modellekkel hancúroztak, a fölöttük lakó kispapok zavartan és méltatlankodva igyekeztek elmélyülni breváriumukba.”

Bár Patkó életművének részletes feldolgozása még várat magára, képein biztosan felismerhető hűséges társa, a húszas évektől kezdődően sok kompozícióján szereplő, sötét hajú Deutsch Irén. A most vizsgált festményen látható éteri szépségű, karcsú, világos hajú nő feltehetően egy olasz modell. Frizurája, arcformája, sminkje és divatos félcipője alapján talán azzal a csinos lánnyal azonos, akit egy lappangó Molnár C. Pál-festmény archív fotóján látunk, „Kedvenc modellem, én hoztam divatba” megjegyzéssel. (A fotót a Molnár C. Pál Műterem-Múzeum őrzi.) A vidám természetű Molnár C. Pál az első római iskolások egyik közkedvelt figurája volt, Patkó feltehetően őt festette meg A Római Magyar Akadémiában című, ugyancsak 1931-ben készült, magántulajdonban őrzött életképén. A most vizsgált alkotás hátán megmaradt egy – duplavonalas keretű – Munkácsy-céhes raglap felettébb hiányos töredéke. Az 1941-ben váratlanul, fiatalon elhunyt Patkónak a két világháború közötti kevés kiállítása katalógusait áttekintve megállapítható, hogy feltehetően az Ernst Múzeum Munkácsy-céhes csoportos tárlatán került rá a vinyetta. Így a mosdó előtt álló aktmodell minden bizonnyal a 178-as tételszám alatt szereplő, eddig lappangó Olasz leány című kompozícióval azonosítható.

MÁS ALKOTÁSOK A WEBSHOPBÓL

Találat / Oldal

Vissza

…

Tovább

Patkó Károly

(1895 - 1941)

Táj 1922

37x29 cm

Ceruza, papír

Jelezve jobbra lent: Patkó 922

245 000 Ft

Részletek
Patkó Károly

(1895 - 1941)

Mezőn

grafika, papír

185 000 Ft

Részletek
Patkó Károly

(1895 - 1941)

Érzés

grafika, papír

365 000 Ft

Részletek
Patkó Károly

(1895 - 1941)

Modellek

grafika, papír

365 000 Ft

Részletek
Patkó Károly

(1895 - 1941)

Gondolkozó

grafika, papír

275 000 Ft

Részletek
Patkó Károly

(1895 - 1941)

Fiú akt

grafika, papír

325 000 Ft

Részletek
Patkó Károly

(1895 - 1941)

Tavasz

grafika, papír

345 000 Ft

Részletek
Patkó Károly

(1895 - 1941)

Fiatal lány

grafika, papír

265 000 Ft

Részletek
Patkó Károly

(1895 - 1941)

Napba néző

grafika, papír

265 000 Ft

Részletek
Patkó Károly

(1895 - 1941)

Zebegény, 1934 körül

24 x 37 cm

rézkarc, papír

Jelezve jobbra lent: Patkó Károly, Felirat lent: „Zebegény” Az 1937–38 évi Mátyás kir. Gimn. Rajzpályázat I. díját Nyíry Györgynek szeretettel adom. Patkó Károly Bp. 1938. jun. 10.”

155 000 Ft

Részletek
Patkó Károly

(1895 - 1941)

Napsütötte falu

grafika, papír

165 000 Ft

Részletek
Patkó Károly

(1895 - 1941)

Országút

50x37 cm

rézkarc, papír

J.a.b.: "Országút", J.a.j.: Patkó Károly

95 000 Ft

Részletek
Johann Süss

Udvarlás

42x51,5 cm

olaj, karton

Jelezve jobbra lent: J. Süss

645 000 Ft

Részletek
Id. Giltán Tivadar

Cicajaj

24x18 cm

Jelezve a hátoldalon: Cicajaj; Giltán Tivadar pecsétje

15 000 Ft

Részletek
Herman Lipót

(1884 - 1972)

Napozó nők patakparton

40x50 cm

olaj, karton

Jelezve jobbra lent: Herman Lipót

185 000 Ft

Részletek
Ismeretlen festő

Szecesszió

60x34 cm

Olaj, vászon

Jelezve jobbra lent: Rózsa

345 000 Ft

Részletek
Halvax Gyula

(1906 - 1984)

Virágcsendélet

61x48,5 cm

Olaj, vászon

Jelezve jobbra lent: Halvax Gyula

195 000 Ft

Részletek
Haász Ágnes

(1951 - )

Árnykép I., 2001

70x50 cm

szitanyomat

j.a.b.: Árnykép II; j.a.k.: 12/14 Szitanyomat; j.a.j.: Haász Ágnes 2001.

73 000 Ft

Részletek
Stefanovits Péter

(1947 - )

Lábak

49,5x35 cm

vegyes technika, papír

Jelezve alatta jobbra: Stefanovits Péter

97 500 Ft

Részletek
Orosz János

(1932 - )

Szerelmes pár fánál, 1977

41x29 cm

Vegyestechnika, papír

Jelezve jobbra lent: Orosz János 1977

120 000 Ft

Részletek
Rácmolnár Sándor

(1960 - )

Alvó kagylók, 1993

49,5x58,5 cm

rézkarc, papír

Jelezve alatta balra: Alvó Kagylók; jelezve alatta középen: H. C: IV/IV.; jelezve alatta jobbra: Rácmolnár Sándor 1993

87 700 Ft

Részletek
Áldor János László

(1895 - 1944)

Fiatal nő népviseletben, rózsával, 1934

80x60 cm

Olaj, vászon

Jelezve balra lent: Áldor J. L. 934

285 000 Ft

Részletek
Ilosvai Varga István

(1895 - 1978)

Szentendre

60x71 cm

Olaj, vászon

Jelezve jobbra lent: Ilosvai Varga I.

645 000 Ft

Részletek
Heyer Artur

(1872 - 1931)

Macska

38 x 49 cm

olaj, vászon

Jelzés balra lent: Heyer A.

185 000 Ft

Részletek
Ék Sándor

(1902 - 1975)

A nyughatatlan

15,5x11 cm

ceruza, papír

Jelezve jobbra lent: Ék Sándor; jelezve balra lent: A nyughatatlan

55 500 Ft

Részletek
Pituk József

(1906 - 1991)

Csendélet

40x50 cm

Akvarell, papír

Jelezve jobbra lent: Pituk J.

198 000 Ft

Részletek
Thorma János

(1870 - 1937)

Nagybányai akt (Fürdés után)

75x100 cm

Olaj, vászon

Jelezve jobbra lent: Thorma

8 650 000 Ft

Részletek
Rezes Molnár Lajos

(1896 - 1989)

Asztali csendélet

70x92 cm

Olaj, vászon

Jelezve balra lent: R. Molnar L.

945 000 Ft

Részletek
Scholz Erik

(1926 - 1995)

Erdei jelenet I.

42x43 cm

rézkarc, papír

j.a.j: Scholz

55 000 Ft

Részletek
Basilides Sándor

(1901 - 1980)

Önarckép 1967

12,5x8,5 cm

Ceruza, papír

Jelezve jobbra lent: Bálint öcsémnek szeretettel Basilides Sándor Jelezve balra lent: 1967. IV. 24.

45 000 Ft

Részletek
Bor Pál

(1889 - 1982)

Vursli ( Körhinta)

29x35 cm

Litográfia, papír

Jelzés nélkül

145 000 Ft

Részletek
Biai-Föglein István

(1905 - 1974)

Rendező pályaudvar

18,5x32,5 cm

tus, papír

Jelezve balra lent: Biai

98 500 Ft

Részletek
Sztelek Norbert

(1884 - 1956)

Patak menti fák 1942

39x49,5 cm

Pasztell, papír

Jelezve jobbra lent: Nagybánya 1942 Sztelek Norbert

198 000 Ft

Részletek
Krajcsirovits Henrik

(1929 - 2007)

Dohánybolt, 1960

50x60 cm

Olaj,farost

Jelezve jobbra lent: Krajcsirovits 60

130 000 Ft

Részletek
Gadányi Jenő

(1896 - 1960)

Kilátás a művész ablakából, 1948

20x29 cm

Vegyestechnika, papír

Jelezve jobbra lent: Gadányi Jenő 948

375 000 Ft

Részletek
Universal Pictures Co.

Susan Hayward, 1946

25.4x20.6 cm

Jelzés jobbra lent: SH-19

95 000 Ft

Részletek
Bors Györgyi

(1977 - )

Utolsó ítélet, 2021

50x70 cm

Olaj, vászon

Jelezve jobbra lent: Bors'21

985 000 Ft

Részletek
iski Kocsis Tibor

(1972 - )

Galamb, 2009

120 x 180 cm

szén, grafit, papír

2 450 000 Ft

Részletek
Gebhardt György

(1910 - 1993)

Architektúra

23,5x18 cm

Jelzés nélkül

30 000 Ft

Részletek
Ismeretlen 18. századi művész

Itáliai tájkép - a két kép együttes ára: 2 400 000 Ft

23x37 cm

Olaj, fa

Jelzés nélkül

2 400 000 Ft

Részletek
feLugossy László

(1947 - )

Női akt, 1996

60x84 cm

Olaj, papír

Jelezve jobbra lent: feL96

Részletek
Szabó Vladimir

(1905 - 1991)

Szűk utca

21x14 cm

ceruza, papír

Jelezve jobbra lent: Sz. V.

55 000 Ft

Részletek
Ruzicskay György

(1896 - 1993)

Balatoni panoráma (Badacsony), 1951

34x48 cm

Pasztell, papír

Jelezve balra lent: R.Gy. 51

285 000 Ft

Részletek
Tallós Prohászka István

(1896 - 1974)

Éjjeli táborozás 1919-ben vázlat

49x69 cm

olaj, papír

Jelezve a hátoldalon

765 000 Ft

Részletek
Orosz János

(1932 - )

Végjáték, 1982

20x22 cm

toll, papír

Jelezve jobbra lent: Oross 1982 János

80 000 Ft

Részletek
Kunffy Lajos

(1869 - 1962)

Falu a dombok között, 1910 körül

16.5x23.5 cm

akvarell, papír

Jelzés nélkül

125 000 Ft

Részletek
Koroknyai Ottó

(1856 - 1898)

Kalapos, szakállas férfi portréja

27.8x22.5 cm

ceruza, papír

Jelezve lent középen: Koroknyai Ottó rajzolta 1885-ben Gálosfán

145 000 Ft

Részletek
Gyúró István

(1939 - )

Szeged

9,5x14,5 cm

Rézkarc, papír

Jelezve jobbra lent: Gyuró

35 000 Ft

Részletek
Bukta Imre

(1952 - )

Lengyelországi tájkép 1982

59,5x84 cm

szitanyomat,papír

Jelezve balra lent: Lengyelországi tájkép 9/20 Jelezve jobbra lent: Bukta Imre 1982

285 000 Ft

Részletek
Scharl Artúr

(1870 - 1918)

Téli patakpart

52x36 cm

akvarell, papír

Jelezve jobbra lent: Scharl A

135 000 Ft

Részletek