Bors Györgyi Tapolca, 1977
Stílusa alapján a klasszikus modernizmus geometrikus absztrakt vonalát képviseli. Érzelmi alapokra épülő, bonyolult , a síkból kilépő alakzatai fegyelemről, kitartásról és az önmegvalósításról szólnak. Alkotásai kézzel és ecsettel olajfesték használatával készülnek és azok a lehelet finom átmenetek, melyek a színek művészetében való jártasságát tükrözik Johannes Itten, Kepes György és Rudolf Anheim munkásságának alapos ismeretéről tanúskodnak. Bátran nyúl a háromdimenziós geometrikus elemek halmazaihoz, mert ez különlegesen nehéz, türelmet, fegyelmet és mély érzelmeket igénylő feladat.