A stílus- és korjelzőként egyaránt használt kifejezés sokkal inkább egy életérzést, művészi attitűdöt fejez ki, mint szigorúan körvonalazható, pontosan definiálható irányzatot. Éppen ezért időbeli és műfaji határai is nehezen húzhatók meg. Annyi bizonyos, hogy a hozzá hasonlóan az ember tárgyi környezetét teljesen átformáló szecesszió lecsengését követően, annak geometrikus ágából sokat merítve jelent meg. Bár még Magyarországon is találunk meglepő, szinte megmagyarázhatatlan előzményeket, mint a Lajta Béla által tervezett, s szinte par excellence art deco épületnek tűnő Parisiana mulatót 1908-ból, vagy Batthyány Gyula mondén, egzotikus világot megjelenítő festményeit a tízes évek elején, valójában az art deco igazi karrierje az első világháború lezárulta után indult el. Robbanásszerű elterjedése az 1925-ös párizsi világkiállításhoz köthető, közvetítője pedig elsősorban a sokszorosított kiadványokkal és plakátokkal szétsugárzó reklámgrafika, a képes társasági lapok, a tömegcikkekben testet öltő dizájn és a mozi volt.
Kedvenc témái a modern nagyvároshoz, a metropolis nyüzsgéséhez, az éjszakai élethez és a mondén világhoz kötődnek, festői nyelve hűvös, sokszor harsány, színben felfokozott, geometrikus és erősen stilizáló. Legtipikusabb hazai képviselői Scheiber Hugó, Kádár Béla, Schönberger Armand és Rauscher György, de egyes korszakaikban art decós stíluselemekkel dolgozott a KUT művészcsoport számos más tagja is. Ha pusztán a művekre koncentrálunk, éppen úgy az art deco körébe sorolhatók az egykor mereven a római iskolához rendelt művek és alkotók, a szocialista művészcsoport tagjainak néhány alkotása, vagy éppen a gyökeresen különböző utakat járó Derkovits és Aba-Novák életművének nem egy darabja. Sokszor csupán a témaválasztás, máskor a geometrikus formakezelés, a szaggatott ritmika vagy éppen a harsány színválasztás emel egy-egy művet ebbe a stíluskörbe. Csak ennek tudatában érthető meg, milyen jellegzetességek indokolják Derkovits Kvartettjének, vagy éppen Aba-Novák Vilmos, Bortnyik Sándor és Frank Frigyes egyes műveinek besorolását a stílus perifériájára.
Az art deco korokon átívelő karrierje, a modern dizájnt közel egy évszázados távolságból is inspiráló ereje könnyű felismerhetőségével, geometrizáló alapkarakterével és a hozzá tapadó pozitív, mondén életérzéssel magyarázható – nem véletlenül napjainkban is az egyik legnépszerűbb, legszerethetőbb stílus.
Lépésről-lépésre
