Eladó Farkasházy Miklós - Város, 1930-as évek közepe festménye

Címlap
>>
Farkasházy Miklós
>>
Város, 1930-as évek közepe

Farkasházy Miklós (1895 - 1964)

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Farkasházy Miklós képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Hogyan működik a webshop?

Részletek

70x48 cm
olaj, karton
jelezve jobbra lent: Farkasházy

Ár kérésre

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése

- Vagy

Írjon nekünk

Témák: városkép színek élénk színkavalkád

Stílus: Absztrakt művészet

Reprodukálva: Majorosi Valéria Vanília: Farkasházy. Glória-Cello Press, 2005. 88. o.

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

A KATEDRÁLISÉPÍTŐ MESTER

„Dekoratív formaálmai kiteljesedtek művészetében, a forma mellett a szín is elfoglalta az őt megillető helyet. Középkori üvegfestmények, faliszőnyegek, textíliák hatottak képzeletére, ezeknek dekoratív mivoltát éli át újra olajfestményeiben, pasztelljeiben. Képei valósággal kaleidoszkópjai a formák és a színek együttesének” – írta Ybl Ervin 1933-as kiállítási kritikájában. Ybl jól érzett rá Farkasházy katedrálisépítő mestereket idéző művészi karakterére. Dédapja alapította a Herendi porcelángyárat (ezért kapott nemesi címet a család), a fiatal Farkasházy Miklós Nemes Marcell biztatására került Münchenbe a 20-as évek elején, ahol trükkfilmeket rajzolt, itthon viszont látványosan kontúrozott grafikáival tett szert hírnévre. Folyamatosan kísérletezett a képi technikákkal, kereste a pasztell, a grafitrajz, a tempera és az olajfesték új alkalmazási módjait. Még egy saját technikát is kifejlesztett a 30-as években, a linóleumformába öntött, festett gipszreliefeket, amit fadofit néven szabadalmaztatott feleségével. Minden kiállítására előrukkolt egy újdonsággal, a színes tustól a rétegenként fixált óriás pasztellig.

ULTRAMARIN RAGYOGÁS

Farkasházy több képénél használta a gótika és a korareneszánsz legdrágább pigmentjét, az egykor lapis lazuli kőörleménytől ragyogó ultramarin kéket „alapozás”-ként. Az Afganisztánban bányászott lazúrkövet a 19. században helyettesítette a mesterséges környezetben előállított változat, ami könnyebben elérhetővé tette a tónust a festők számára, de nem szüntette meg a szín mágikus erejű ragyogását. A modern francia művészet ikonja, Yves Klein szabadalmaztatta saját változatát, a delejes fényű Yves Klein Blue-t, miközben napjaink nagy spiritualistája, Anish Kapoor is rendszeresen használja vizuális varázslataihoz. Farkasházynak – mint minden pointillistának – egész különös szeme volt a színharmóniák és színakkordok felcsendítésére. Pontosan tudta például, hogyha hagyja az ultramarin alapot felragyogni az okker körül (lásd a felhőket!), akkor a néző szemében végbemegy az alkimista csoda és óaranynak látja majd. A hideg fényű szürkék pedig ezüstté lényegülnek át a kék különös keretezésének hatására (lásd a kéményeket és az utakat!).

DELIKÁT VIZUALITÁS

Farkasházy egy hétköznapi pillanatot választott a modern nagyvárosból, és azt lényegítette át az ultramarin kék ikonszerű ragyogásával. Kanyarodó földutak, jegenyék, kis házak bal oldalt, magas kémények és a Bauhaus-gyárak jellegzetes, farkasfogas teteje jobb oldalon. Két külön világ találkozása, a falusi és az iparvárosi, amelyeket a gyorsan növekvő metropoliszok külső kerületei egyszerre fogadtak magukba. Farkasházy szívesen választott szociális témákat egész különösen stilizált, manierista módon dekoratív stílusvilágához, amely a Seurat-tól Rippl-Rónai Józsefig ívelő nagy pointillista hagyomány egyéni átirata. A Külváros ennek a delikát vizualitást kínáló művészi szintézisnek az egyik legragyogóbb megvalósulása.

Irodalom: