Eladó Mednyánszky László - Nyírfaliget festménye

Címlap
>>
Mednyánszky László
>>
Nyírfaliget

Mednyánszky László (1852 - 1919)

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Mednyánszky László képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Hogyan működik a webshop?

Részletek

120x80 cm
Olaj, vászon
Jelezve jobbra lent: Mednyánszky

Ár kérésre

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése

- Vagy

Írjon nekünk

Témák: erdő nyírfa erdőben

Kategória: Tájkép

Proveniencia: Egykor német magángyűjteményben

Reprodukálva: Malonyay Dezső, Mednyánszky, (Művészeti Könyvtár), Budapest, Lampel Róbert, 1905 78 o.

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

A külföldről hazakerült Mednyánszky-kép telített gazdagságában, festői kvalitásában az életmű legkiválóbb részéhez tartozik. Magasba törő, szálegyenes nyárfák egy virágos erdei mező felett. A néző szinte bőrén érzi a csípős reggeli levegőt, tapintja a magashegyi harmatot a bokrokon és hallja a susogó levelek között éneklő madarakat. Olyan átérzett természetáhítatban fogant a tájkép, amilyet csak az erdők-hegyek fáradhatatlan vándora, az „öreg kutya”, Mednyánszky báró festhetett. Ő kelt fel egy ilyen természeti csodáért kora hajnalban, hogy ismét rácsodálkozhasson a lombok közül átragyogó égbolt végtelen magasságára. Majd mindezt vászonra álmodta, ahogy húgától, Mednyánszky Margittól tudjuk (Czóbel Istvánné Mednyánszky Margit: László – Brouillon. In.: Enigma, 2000.): „egy közlékeny percében elmondta, hogyan is alakul ki nála a kompozíció, hogy azokat miként hagyja létrejönni. »Vannak képek, hangulatok, melyek tán rég látottak, olyan emlékek, melyek öntudatomban fel-felmerülnek bennem, s néha tisztán, néha homályosan látom őket« – mondotta. Ezeket fixírozni, testet adni nekik – ez a nagy munka. Lehunyt szemmel, csendben addig fixírozza a vásznat, míg minden részletét egészen megelevenedni nem látja maga előtt a keresett képen. Annyira, hogy a víznek a csobogását, loccsanását hallja, az erdő vagy a föld szagát érzi, miként a szél vagy a hó hidegét, amint a bőrére hat. (…) Ezen állapot sokszor magától jön, a képek öntudatába feltolulnak. Ezek neki a legértékesebbek.” Kétség sem fér hozzá, hogy a most vizsgált erdei tájkép is egy ilyen különleges, meditatív pillanat gyümölcse.