Kérjük válasszon!

 

Festmények

 

Fotográfia

Korga György (1935 - 2002)

Budapest, 1962 (Rikkancs, Gagarin, Mona Lisa, Brigitte Bardot), 1962

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Korga György képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Hogyan működik a webshop?

100x70 cm
olaj, farost
Jelezve jobbra lent: Korga 962

Ár kérésre

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése
- Vagy
Írjon nekünk

Mégse
  • Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
    Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.

  • Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
    Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez

  • Személyes megtekintés galériánkban
    Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.

  • Ingyenes festmény értékbecslés
    Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Szürnaturalisták Budapesten

 

„Kik a magyar 'szür-naturalisták'?” – teszi fel a kérdést 1966-os kulcsfontosságú esszéjében a korszak legfontosabb műkritikusa, Perneczky Géza. Gyorsan meg is válaszolja: „E furcsa szakkifejezés 1964-ben született valamelyik sajtóorgánumban, Korga Györgynek a Mednyánszky-teremben rendezett kiállítása kapcsán. Etimológiailag a 'szürrealizmus' szó tekinthető a gyökeréül, s ez a visszakövetkeztetés rögtön megadja az új kifejezés tartalmát is: – irracionális hatású festészet, amely azonban még a szürrealizmus reális részletekből felépülő figurációinál is naturálisabb, akadémikusabb technikával dolgozik. Magyar 'szür-naturalisták' máris meglehetősen sokan vannak, s a jelek szerint egyre többen lesznek. (…) Szokás volt e festői kört Csernus-körnek nevezni, éppen mert Csernus Tibor jelentkezett először ilyenfajta képekkel. (…) E 'tanítványok' közül mindjárt említsük meg a legfontosabbakat: Lakner Lászlót, Szabó Ákost, Gyémánt Lászlót, Altorjai Sándort, Korga Györgyöt, Kóka Ferencet (…).”

 

Szemben Aczéllal

 

A szürnaturalizmus ma már megbecsült stílusiskolája a szocreál utáni modern magyar festészetnek, a korabeli fogadtatása viszont vegyes volt. A kor kultúrcézárja, Aczél György – a családi emlékezet szerint – személyesen tiltatta le Korga kiállításait hosszú évekre. A kis kiállítóterem előtt kígyóztak a hosszú sorok, több mint tízezer néző volt kíváncsi a szürnaturalista anyagra. Aczél nem akarta kivárni a sort, este nyittatta ki magának a galériát, odarendelve az alkotót, aki visszautasította az éjjeli látogatást. Vesztére: hosszú évekig tiltott kategóriába került. A hivatalos műkritika elutasító volt az iskolával szemben, Aradi Nóra visszataszítónak találta Lakner és Korga képeit, Oelmacher Anna Korga „Ikaruszának” „riasztó naturalizmusán” élcelődött hosszasan. Nem véletlenül ellenezte az újfajta realizmust a párthű kultúrpolitika: a szürnaturalizmus új kelléktárával valósággal életre keltette a festmény felületét. A modern francia absztrakciótól ellesett eszközök között bármi megengedett volt: spakli, zsilettpenge, fésű, szivacs vagy akár rongy. A képi világ így valószerűtlenül részletgazdaggá vált, amit erezetek, megfolyások, a könyvművészetre jellemző márványos felületek varázsoltak zsibongóan elevenné.

 

Fantasztikus realizmus

 

Korga György manierisztikus érzékenysége és virtuóz stílusa a szürrealizmus második világháború utáni olyan művészeinek festészetével rokonítható, mint a megfolyó tudatalatti mestere, Salvador Dalí, a lipcsei manierizmus keletnémet professzora, Werner Tübke vagy a bécsi Fantasztikus realizmus olyan képviselői, mint Ernst Fuchs, Rudolf Hausner vagy a később építészként világhírűvé vált Hundertwasser. Ez a típusú modern, mégis klasszikus és virtuóz festészeti stílus – az aczéli tiltás ellenében – a popkultúra felé talált menekülőpályára. Kuczka Péter ekkoriban, 1965-ben jelentette meg az első sci-fi könyvet Magyarországon az 50-es évekbeli hosszú hallgatása után. Ray Bradbury Marsbéli krónikák című kötetének címlapjára – Kuczka javaslatára – a Korga egyik képének részlete került. A festő ettől kezdve rendszeresen dolgozott a megélénkülő, majd virágkorát élő tudományos fantasztikus irodalom számára, a Galaktika című magazin kedvelt illusztrátorává válva.

 

Rikkancs 1962-ből

 

Az 1962-ben készült Rikkancs című kép a kollázsként beépített lapok segítségével éri el a korai pop artot idéző összhatást. A fa szálkás kérgét és a háttérben vonuló jól öltözött nőket a szürnaturalizmus sajátos eszköztára formálta, míg az újságos fiú figuráját az új tárgyilagosság hűvös nyelvezetét idéző, fekete árnyékkal modellált felületek. A festmény karakterét mégis a rikkancs kezében tartott, különféle hírlapok fejléceiből, szalagcímeiből és fotóiból összemontázsolt, eladásra kínált „újság” határozza meg. A béketábor szlogenjei, épülő betonsilók és mosolygó Gagarin keverednek az előadó lakásokról értesítő apróhirdetésekkel. A háttérben felállított hirdetőtáblán viszont a szocializmus vizualitásának modern töredékei tűnnek elő, kontrasztot képezve a hivatalos hírcsatornák szólamaival: dús ajkú Brigitte Bardot, mosolygó Mona Lisa, harsányan expresszív lengyel képek és gyerekbábok. A festmény Korga még fel nem tárt, pop arttal érintkező, 60-as évekbeli korszakának markáns képviselője.

 

Fanyar realizmus

 

Ugyancsak a szocializmus modernizációval teli, 1962-es évének fanyar hangulatú vizuális dokumentuma a másik két alkotás. Az egyik a vidéki Magyarország rögvalóságát ábrázolja, a betongyűrűre helyezett dísztökökkel és a „Kádár-kockák” közötti kopár telkeken tevő-vevő karakterekkel. Mintha „falusi ufonautákat” látnánk, ahogy a szürke ruhás emberek permetezik a lombjavesztett fákat és felássák a sáros kertet. A vibráló szürnaturalista felület és a hűvösen modellált szürkék kettősének használatával Korga olyan fanyar realizmussal ábrázolta a szocialista vidéket, ahogy napjainkban Bukta Imre. (A tipikus kockaházak sok alkotások feltűnnek, Birkás Ákos fotórealista festményétől Katharina Roters mai fotósorozatáig.) Hasonló a hangütése a Teleki téri piacot ábrázoló képnek. Groteszk, álombéli figurák cipelik teli kosaraikat a piac düledező bódéi között. A lógó csirkék és bontott bordák felett a régi időkből ottfelejtett ló-hús felirat emlékeztet a múltra, miközben a jelenet szemlélője, a szürkészöld felöltős kopasz bácsi nekünk háttal állva szemléki az eseményeket. Korga most előkerült alkotásai különleges zamatú időkapszulák a Magyar Népköztársaság 1962-es esztendejéből.

 

Hasonló alkotások

Készpénzes, azonnali megvételre keressük a felsorolt művészek kvalitásos alkotásait

Részletek

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról! Válassza ki az Önt érdeklő művészeket, stílusokat, témákat és kérje hírlevelünket, amelynek segítségével azonnal értesülhet a frissen beérkező művekről.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról