BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//kieselbach//NONSGML v1.0//EN
BEGIN:VEVENT
DTSTART;VALUE=DATE:20070317
DTEND;VALUE=DATE:20070325
DTSTAMP:20261003T045242Z
UID:6ac06dfa8725c@kieselbach.hu
CREATED:20261003T045242Z
DESCRIPTION:A Kiselbach Galéria a második Falk Art Fesztiválhoz kapcsolódva\, a 20. századi magyar grafikából rendez több mint száz lapot bemutató kiállítást. Az anyagban hangsúlyosan vannak jelen Marosán Gyula (1915-2003)\, Zemplényi Magda (1899-?)\, valamint Varga Nádor Lajos (1895-1978) munkái. A galéria új programjába illeszkedően egy új gyűjtőgeneráció támogatásán is munkálkodik\, ennek megfelelően a grafikák már 100 eurós áron is elérhetőek. A kiállítás igazi szenzációja Vajda Lajos Anna Margitot ábrázoló rajza\, de emellett Rippl-Rónai József\, Tihanyi Lajos\, Mednyánszky László\, Román Gyögy\, Nagy István is kitűnő rajzokkal és akvarellekkel van jelen.
Varga Nándor Lajos\, a grafika nagymestere
Varga Nándor Lajost (1895-1978) a huszadik századi magyar grafika egyik legjelentősebb alkotójaként\, számos szakkönyv szerzőjeként és több művésznemzedéket nevelő pedagógusként is számon tartja a művészettörténet-írás. Pályája nemzedéktársaihoz hasonlóan az első világháború után indult\, a rajztanári oklevél megszerzése után Olgyai Viktor növendéke volt a Képzőművészeti Főiskolán. Olgyai grafikai osztályában többek között Aba-Novák Vilmos\, Patkó Károly\, Tarjáni Simkovics Jenő és Komjáti Wanyerka Gyula társaságában sajátította el a művészi grafika különböző technikáit. Az ún. rézkarcoló nemzedék tagjaként mutatta be a hazai és külföldi kiállításokon arcképeit\, szerepjátszó önportréit\, klasszicizáló felfogású szimbolikus-allegorikus aktkompozícióit és rembrandti mélységű biblikus lapjait. Az 1920-as években elsősorban rézkarcok és hidegtűk\, valamint azok előkészítő tanulmányaiként készült ceruza- és tusrajzok sokasága kerültek ki keze alól.
Bravúros rajztudása\, a mélynyomó technikákban való jártassága\, valamint jó pedagógiai érzéke predesztinálta arra\, hogy Olgyai utódja legyen a főiskola grafikai tanszékén. 1929-31 között Londonban töltötte ösztöndíjas éveit\, idejének nagyobb részét a múzeumok gazdag grafikai anyagának tanulmányozására fordította. Ezek a kutatásai alapozták meg az 1930-as évek közepétől megjelenő\, a rézkarcról\, a rézmetszetről és a fametszetről írt technikai és történeti összefoglalóit és esztétikai fejtegetéseit. 1931-ben nevezték ki a grafikai osztály vezető tanárává\, ettől az időszaktól kezdve művészek és rajztanárok sokaságát oktatta az 1940-es évek végéig\, majd nyugdíjazása után is a Műegyetem tanfolyamán\, illetve az 1950-es évektől működő magániskolájában. A harmincas évek elejétől a mélynyomással sokszorosított kompozíciók mellett fa- és linóleummetszeteket\, portrékat és tájképeket készített\, de néhány szép litografált lap is született ebben az időszakban. Az osztályában folyó műhelymunka eredményeit évenként megjelenő évkönyvekben foglalta össze. A tanítványok eredeti nyomataival illusztrált\, kis példányban sokszorosított kiadványokat a főiskola műhelyében kivitelezték.
Varga Nándor Lajos a sokszorosított lapok mellett a legváltozatosabb technikákkal készítette alkotásait: ceruzával\, krétával\, tussal-tollal\, tussal-ecsettel\, ezüstceruzával\, diófapáccal\, melyeket a korabeli tárlatok\, egyéni és csoportos kiállítások klasszikus értékkel bíró\, legszebb lapjaiként tartott számon a művészetkedvelő közönség. Az 1920-as évek elejétől sorra megkapta a legfontosabb grafikai díjakat és elismeréseket. Köztük kétszer a Szinyei Merse Pál Társaság grafikai díját\, valamint több elismerést a Magyar Rézkarcolóművészek Egyesülete kiállításainak alkalmával. Alkotásai a magyarországi gyűjtemények mellett helyet kaptak a londoni British Museum és a bécsi Albertina\, továbbá a washingtoni National Gallery grafikai kollekcióiban is. Munkásságának talán legfontosabb elismerése volt\, amikor 1940-ben a londoni Royal of Painter-Etchers and Engravers tagjává\, majd három évtizeddel később tiszteleti tagjává választotta. A kiállításunkon bemutatott\, a művész baráti körének egyik tagja által összegyűjtött kollekció sokszorosított lapjai\, rajzai és akvarelljei a művészpálya legfontosabb korszakait reprezentálják. A legkorábbi\, az 1920-as évek első felében\, tussal készült portrék és akttanulmányok mellett több\, a művész számára sikert hozó\, sokszorosított lap is szerepel. A következő évtized rajzi anyagának számos alkotása mellett a gyűjteményt az 1940-es évektől született lírai akvarell-tájképek gazdagítják.Zsákovics Ferenc
Zemplényi Magda (1899-1966)
A magyar nonfiguratív festészet egyik alig ismert\, hamar elfeledett tagja. Művészete Vajda Lajos szürrealizmusából okult\, az ő világa azonban konkrétabb\, s kevesebb benne a tragikus\, látnoki életérzés. A síkban szerkesztett kompozíciói téri élményét a párhuzamos\, sugaras\, keresztező irányú vonalak\, mértani formák váltakozó helyzete teremti meg.
Marosán Gyula (1915-2003)
Tanulmányait Aba-Novák Vilmos festőiskolájában végezte. Vízfestményein a szabad asszociáció\, az álomvilág fátyolosan könnyed\, elröppenő\, több rétegű és többértelmű jelentéstartalma jut kifejezésre. Tárgyi kapcsolódást nem találunk ott\, ahol a művészi és szürreális képzelet teremtette a formákat\, átitatva azokat önmaga érzelmi világával\, sajátos életszemléletével. 1946-ban az Európai Iskolából kivált absztrakt művészek köréhez csatlakozott. 1957 óta Torontóban él. Marosán Gyula munkásságára derűs világszemlélet\, könnyed és finom vonalkultúra jellemző.
LOCATION:Kieselbach Galéria (1055 Budapest\, Szent István krt. 5.)
SUMMARY:XX. századi magyar grafika
END:VEVENT
END:VCALENDAR