80. tavaszi aukció
Kiállítás
Tekintse meg az aukciónkon megvásárolható alkotásokat kiállításunkon!
80. tavaszi aukció 2026. 05. 18.
![Tihanyi Lajos - Tita-portré I. (Tita portré st[udium]., La femme espagnole, Seated Woman), 1926](https://www.kieselbach.hu/media/upload/thumbs/creation/54881/list_69f9efc09bd80.jpg)
80. tavaszi aukció részletei
A Kieselbach Galéria 2026. május 18-án, 18 órától tartja 80. aukcióját a Marriott Hotel nagytermében. A 277 tételt felvonultató árverést gazdagon illusztrált, több mint 80 tanulmányt tartalmazó katalógus kíséri. A bemutatott válogatásban a magyar festészet 19. és 20. századi klasszikusaitól a legjelentősebb kortársakig sorakoznak a kivételes értékű műalkotások.
Az árverés 19. századi anyagának legjelentősebb darabja egy igazi, múzeumi rangú főmű. Munkácsy Mihály Köpülő asszonya a magyar festészet egyik legismertebb ikonja, olyan remekmű, amely szinte ereklyeként hordozza a szolgasorból gazdaggá váló művész mítoszát, a „démoni zseni”, az ösztönös, „barbár festőóriás” legendáját. A Nemzeti Galériában őrzött végső változat – számtalan kiállítása és reprodukciója révén – hazánkban és a világ legtöbb pontján egyet jelent az önállóvá váló, saját korában nemzetközi hírnévre szert tevő magyar művészettel. Ennek a kompozíciónak első, frissebb festőiséggel megoldott variációja kerül most kalapács alá. Munkácsy alkotói felfogásának és festői módszerének éppen azon elemei dominálnak rajta, amelyek őt saját korának vezető művészei közé emelték. A formákat összefoglaló, foltban való megjelenítés, a drámai kifejezőerőt sugárzó, sötét-világos ellentétre hangolt színkezelés és a végletekig csupaszított, tömör komponálás a Köpülő asszonyt az életmű egyik legfontosabb alkotásává avatja. Ám értékét nem pusztán festői kvalitásai adják. Nem véletlen, hogy ez a kép a 20. század első felében a magyar műgyűjtés történetének legjelentősebb gyűjteményeit gazdagította: Nemes Marcell, majd Herzog Mór Lipót palotáit díszítve egykor „kéznyújtásnyi” távolságban volt tőle Van Gogh, El Greco, Cézanne, Manet vagy éppen Gauguin számos, világhírű alkotása.
Az elmúlt évtizedek aukcióin mindig azok a képek okozták a legnagyobb szenzációt, amelyek a feledés homályából felbukkanva sok évtizedes, nem egyszer évszázados lappangás után kerültek a közönség elé. Csontváry Szerelmesek találkozása vagy éppen Tihanyi Lajos Pont Saint-Michel című alkotása jól mutatja, milyen kivételes értékek tűntek el több generáció szeme elől, majd kerültek elő a felélénkülő műkereskedelemnek köszönhetően. A mostani aukción ebből a szempontból egyértelműen Tihanyi Lajos, Tita nevű barátnőjéről festett kubisztikus portréja viszi a prímet. Szinte hihetetlen, de pontosan a mű születésének 100. évfordulóján kerül először nagyközönség elé ez a kivételes értékű, a nemzetközi kubisták legnagyobbjaival, Picasso, Braque, a spanyol Juan Gris vagy éppen a francia Albert Gleizes festményeivel párhuzamba állítható, rendkívül dekoratív alkotás. A kép értékét növeli évszázados lappangása, előkerülésének kalandos története és az a szerencsés tény, hogy a képen szereplő modellt, Tihanyi múzsáját, Titát a festő társaságában nem más fényképezte le, mint a fotótörténet egyik legjelentősebb alakja, André Kertész.
A magyar modernizmus másik sztárképe Márffy Ödön közel egy évszázadon át lappangó, majd az ezredfordulón felbukkanó főműve. A regényes körülmények között, egy antik kép hátoldaláról előkerülő, monumentális méretű kompozíció a Nyolcak művészcsoport talán legszebb barátságképe. A magyar festészet történetének egyik legihletettebb „zeneképe” a legendás Kerpely–Waldbauer vonósnégyes csellistáját, Kerpely Jenőt ábrázolja, de valójában sokkal több, mint egy szokványos arckép. A magába forduló, átszellemült zeneművész áhítatot sugárzó arcvonásai, dallamos mozdulatai a klasszikus muzsika jelképszerű képi ábrázolásává avatja Márffy lágy színekkel megfogalmazott kompozícióját. Olyan remekmű, amely egyszerre idézi meg a magyar modernizmus inspiráló kapcsolatokkal, műfajokon átívelő barátságokkal átszőtt művészközegét, a hazai avantgárd hőskorát és egy kivételes tehetségű festőművész legértékesebb alkotói periódusát. A mű jelentőségét mutatja, hogy váratlan felbukkanását követően mindazokon a hazai és nemzetközi tárlatokon fő helyen szerepelt, ahol a rendezők a magyar modernizmus reprezentatív bemutatását tűzték ki célul: éppen úgy láthatták Budapesten, Pécsett és Bécsben a Nyolcak bemutatóján, mint Párizsban és Brüsszelben a Bartók Béla és a magyar festészet kapcsolatát feldolgozó tárlatokon.
Facebook
Instagram
Pinterest
Youtube
