Eladó Berény Róbert - Műtermi csendélet zöld drapériával, 1904 festménye

Címlap
>>
Berény Róbert
>>
Műtermi csendélet zöld drapériával, 1904

Berény Róbert (1887 - 1953)

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Berény Róbert képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Hogyan működik a webshop?

Részletek

80 x 64 cm
Olaj, vászon
Jelezve jobbra középen: Berény R. 904 Bp.

8 125 000 Ft
20 128 EUR / 23 111 USD / 18 905 CHF

i Kosárba

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése

- Vagy

Írjon nekünk

Témák: drapéria asztali csendélet műteremben

Kategória: Csendélet

Stílus: Nyolcak

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

Irodalom

Magyar vadak Párizstól Nagybányáig 1906–1914. Szerk.: Passuth Krisztina – Szücs György, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2006.

A Nyolcak. Szerk.: Markója Csilla – Bardoly István, Pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtára, Pécs, 2010.

Barki Gergely: Berény Róbert. Kossuth – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, 2015.

Berény Róbert 1906-ban már mint a magyar vadak enfant terrible-je Párizsban állított ki az Őszi Szalonon. De Matisse előtt Zemplényi Tivadar volt a mestere Budapesten. A pesti zsidó polgárcsaládba született Berény – zenei érdeklődése mellett – 1904-től már szervezett képzőművészeti képzésben részesült a Mintarajziskolában. Korai képeit Munkácsy Mihály és Rembrandt ihlette, ahogy a most vizsgált, jelzése szerint Budapesten készült ifjúkori csendéletén is látható. Bár a kép születése idején Berény még 18 éves sem volt, máris megmutatta oroszlánkörmeit és hihetetlen tehetségét. Az egyszerű faasztalra ropogós fehér abroszt terített, arra helyezte el a csendélet tárgyait: a virágmintás kerámiakancsót, a vízzel teli poharat, a sárga citromot és a karcsú lábú üvegtálalót. A tálban lévő őszi gyümölcsök (talán sárgabarackok) meleg színei szinte beleolvadnak a háttérben fellógatott, árnyékos zöld drapéria virágmintás arany szegélyébe. A fiatal tehetség nem elégedett meg az egyszerű csendélettémával, hanem azt is játékosan ötvözte a rojtos, mintás kendővel. A bordűr rózsafejei szellemes párbeszédbe elegyednek a napfény által megvilágított tárgyakkal, a virágos kancsóval vagy a gyümölcsökkel. Mindehhez érzékien érett, bravúros ecsetkezelést társított, ólomfehér csúcsfényekkel.

Bár alapjában véve a klasszikusok múzeumi remekműveiből táplálkozott, érezhető rajta az a vonzalom, amely a fiatal Berényt elvezette a modernista csendéletfestészet legnagyobbjához, a bálványozott Paul Cézanne-hoz. Ahogy a művész monográfusa, Barki Gergely írta a hamarosan a legjobb párizsi szalonokban megforduló magyar művészről: „Berény Cézanne felfedezésében élen járt. Nem csupán a magyar festők körében volt az első, aki megértette és azonnal integrálta saját festészeti megnyilvánulásaiba, de a párizsi progresszió élvonalában is csak nagyon kevesen voltak, akik ennyire korán felismerték az aix-i remete megkerülhetetlenségét, az új utak origóját. Ebben minden bizonnyal nagy szerepe volt a Gertrude és Leo Stein által szervezett szombat esti összejöveteleknek, ahol Berény 1906-tól rendszeresen megfordult.” A most felbukkant, eddig nem ismert csendélet betekintést enged egy nagy formátumú művészegyéniség esztétikai profiljának kialakulásába.