Kérjük válasszon!

 

Festmények

 

Fotográfia

Vaszary János (1867 - 1939)

Kilovaglás előtt a tatai parkban (Séta a parkban, A tatai parkban), 1918

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Vaszary János képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Hogyan működik a webshop?

80.5x101 cm
Oil on canvas
Jelezve jobbra lent: Vaszary J. 918

Ár kérésre

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése
- Vagy
Írjon nekünk

Mégse

Proveniencia: egykor Helmut Turck gyűjteményében

  • Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
    Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.

  • Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
    Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez

  • Személyes megtekintés galériánkban
    Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.

  • Ingyenes festmény értékbecslés
    Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

IRODALOM:

- Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása. Szerk.: Gergely Mariann–Plesznivy Edit–Veszprémi Nóra, Magyar Nemzeti Galéria, 2007.

- Haulisch Lenke: Vaszary János. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, 1978.

- Petrovics Elek–Kárpáti Aurél: Vaszary. Athenaeum, Budapest, 1941.

 

KIÁLLÍTVA:

Vaszary János emlékkiállítása. Gróf Almásy-Teleki Éva Művészeti Intézete (volt Ernst Múzeum). 1940. (Feltehetően: 75. Séta a Parkban)

Vaszary János emlékkiállítása. Magyar Nemzeti Galéria, 1961. (Feltehetően: 86. A tatai parkban)

 

PROVENIENCIA: Egykor Helmut Turck gyűjteményében.

 

Az első „parkkép”

 

Cézanne-i súllyal magasodó ősfák a tatai parkból. A mély zöldekkel jellemzett lombok között kikukucskál a harsogókék égbolt és a villa napsütésben fürdő tömbje. Az expresszív smaragd ragyogással megtöltött vegetáció mellett az árnyékos türkiz határozza meg a kompozíciót, ez tér vissza a kastélykert kőfalának tónusában, a sétány árnyas felületén futó, izgatottan sráfolt ecsetvonásokban és a kép főszereplőjének előkelő ruházatán. Az elkapott mozdulat Vaszary János éleslátó valóságmegfigyelésének újabb remeke: szinte érezzük a fák lombját megcibáló szélrohamot, ami miatt a nő két kézzel kap virágokkal díszített kalapja után, hogy ne ragadja magával a vihar. Így forr egybe a dinamikus expresszív ecsetkezelés és a babakocsit tologató jelenet egy festői remekművé, megteremtve a tatai villa körül születő intim hangulatú Vaszary „parkképek” legelső darabját.

 

„Csupán egy szem”

 

Vaszary János az örökké újat kereső, Picassóhoz hasonlóan folyamatosan új stílussal kísérletező, ösztönös festőzsenik közé tartozik. A műkereskedelemben Picassónak is a jellegzetes és termékeny utolsó nagy korszakának képei szerepelnek, akárcsak Vaszarynak, akinek fehér alapozású, könnyeden virtuóz utolsó másfél évtizede dominálja az aukciók világát. Pedig sokkal izgalmasabb életművet mondhat magáénak, amelyre hol a müncheni realizmus, hol az impresszionizmus, hol a szecesszió, hol az expresszionizmus, hol az art deco hatott. De bármilyen friss inspirációval is ült le Vaszary alkotni, bármilyen stíluskör kerítette is hatalmába, a képeket elsősorban saját vérbő festői vénája határozta meg, a franciás eleganciával forgatott ecset és a hibátlanul eredeti színérzék. Ahogy Cézanne mondta Monet-ról, hogy „Csupán egy szem. De, Istenem, micsoda szem!”, azt elmondhatjuk Vaszaryról is, akinek elképesztő szeme volt a környező világ apróságainak észrevételére és festői rögzítésére – legyen az egy bájos kiscica dorombolása vagy a kalapba belekapó széllöket ábrázolása.

 

A tatai villa kertje

 

Az első világháború és a német expresszionizmus közösen alakították Vaszary festészetét az 1910-es évek második felében. A drámai, tragikus külvilág elől a sikeres festőművész visszavonult saját idilli mikrokörnyezetébe, a tata házba. A park óriás fái között megbúvó villa az 1910-es évek végén jelenik meg Vaszary festészetében. Miután visszatért a frontról – ahol hadifestőként dolgozott –, ebben az árkádiai világban találhatott ismét nyugalmat, sőt, életszeretetet. Ennek az életigenlő vágynak kifejeződése a most vizsgált alkotás is, amely a tatai parkképek hosszú sorának legelső darabja. Olyan alkotásai tartoznak ebbe a műcsoportba, mint az elegánsan expresszív Lovasok a parkban (1919, MNG) vagy a japánosan leegyszerűsített, klasszikus Vaszary-féle kerti kompozíciók, a Thoroczkai Wigand Ede által tervezte villa teraszán üldögélő vendégekkel (Parkban, 1928, MNG; Parkban, 1933, Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár stb.).

 

„Elsöprő szenvedély”

 

„Képünk Vaszary kék alapos korszakának egyik kiemelkedő darabja. A háború után rövid ideig tatai magányában alkotó festő számára ez a néhány év, s az ekkor megszülető képek hozták meg a teljes és egyöntetű elismertséget. 1920-ban a Képzőművészeti Főiskola tanárává nevezik ki, s egy csapásra a modern festői irányzatok elsőszámú vezetőjévé, a fiatal művésznövendékek rajongott példaképévé válik. Virtuóz festőiséggel megformált képei újra az öröm, az életszeretet és az optimizmus hangján szólalnak meg” – írta a képtől 2003-ban Molnos Péter. Feltehetőleg ez a jelentős festmény szerepelt azon az 1919-es Ernst Múzeumbeli gyűjteményes kiállításon is, amellyel az érett művész végleg bekerült a legnevesebb korabeli festők táborába, és amin a kritikus Rózsa Miklós jó érzékkel vette észre az „újra élnivágyásnak mindent elsöprő szenvedélyét”.

Vaszary János további alkotásai ajándék ötlet kategóriában

Hasonló alkotások

Készpénzes, azonnali megvételre keressük a felsorolt művészek kvalitásos alkotásait

Részletek

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról! Válassza ki az Önt érdeklő művészeket, stílusokat, témákat és kérje hírlevelünket, amelynek segítségével azonnal értesülhet a frissen beérkező művekről.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról