Kérjük válasszon!

 

Festmények

 

Fotográfia

Vaszary János (1867 - 1939)

Balaton vitorlásokkal, 1924 körül

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Vaszary János képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Hogyan működik a webshop?

37x46 cm
Oil on panel
Jelezve balra fent: Vaszary J.

Ár kérésre

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése
- Vagy
Írjon nekünk

Mégse

A kép hátoldalán: a Magyar Nemzeti Galéria bírálati vignettája, valamint az egykor tulajdonos Egri László gyűjtői cédulája

Proveninecia: egykor Egri László gyűjteményében

  • Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
    Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.

  • Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
    Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez

  • Személyes megtekintés galériánkban
    Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.

  • Ingyenes festmény értékbecslés
    Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

IRODALOM

Haulisch Lenke: Vaszary János. Budapest, 1978.

Válogatás magyar magángyűjteményekből. Budapest, MNG, 1981.

Vaszary János (1867–1939) gyűjteményes kiállítása. Kiállítási katalógus. Szerk.: Gergely Mariann, Plesznivy Edit. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2007.

Plesznivy Edit: Vaszary János. Budapest, 2007, 2009.

 

 

Egy új korszak nyitánya

A Vitorlások a Balatonon című festmény Vaszary János fordultokban gazdag pályájának 1920 körül kibontakozó, átmeneti periódusába tartozik. Az indulás évei után született, szecessziós karakterű alkotások, majd a századfordulót követően a posztimpresszionizmus széles stiláris áramába illeszthető képek után – a tízes évek közepétől – expresszív vonások tűntek fel művészetében. A korábbi időszak lágyan, dallamosan hajló ecsetvonásait felváltják a zaklatottabb művészi attitűdöt sejtető, darabosabb gesztusok: a töredezett kontúrokkal határolt, szinte homogén foltokból felépített formákat egymást metsző, szilánkszerűen „suhintott” vonalak tagolják. Eltűnnek a finom tónusátmenetek, a felület letapogatása, a látvány mechanikus visszaadása helyett az alapvető festői eszközök, a vonal, a szín és a forma kerül a középpontba.

A húszas évek elejére Vaszary palettája kivilágosodott és a hajdani pasztózus festékkezelést szinte japános könnyedséggel, lehelet vékonyan megoldott faktúra váltotta fel. A fekete helyett a fehér alapozás, s a látszólagos hanyagsággal odavetett, szinte modellálatlan foltok felragyogó színkavalkádja adja meg e művek sajátos karakterét.

A most vizsgált festmény a húszas évek folyamán kibontakozó fehér alapos korszak korai darabjai közé tartozik. Legközelebbi párhuzama az egykor Fruchter Lajos kollekcióját gazdagító Bataloni tájkép: a két mű komponálási sémája, koloritja és ecsetkezelése egyaránt közeli rokonságot mutat. A kékkel meghúzott rajzos részletek laza hálójában a hígított olajfestékkel, lazúrosan felvitt kék és zöld foltok alól átdereng az alap fehérsége, miközben a heves ecsetjárás lappangó ornamentikája a puszta látvány helyett a megfestés módját, a mű tisztán festői erényeit emeli a néző figyelmének középpontjába. Külön blikkfang, ahogy Vaszary – híres festménye, Az assisi Szent Ferenc-templom megoldásához hasonlóan – a kép előterébe egy élesen felragyogó, a kompozíció mélységi dimenzióját hangsúlyozó piros foltot illesztett, amelyet két apró ecsetvonással, az árbóc tetején lebegő zászlón és a vitorlásban ülő figura ruháján újra felvillantott.

 

A Balaton vonzásában

Miként az olasz vagy dél-francia tengerpartok mondén üdülőhelyei, úgy a Balaton vidéke is kitüntetett szerepet játszott Vaszary festészetében. De míg a távolabbi utazások élményeit, a mediterrán vidék ragyogását feldolgozó szípompás vásznak döntő többsége a húszas évek végét követő egy évtizedben született, addig a magyar tenger és természeti szépségekben bővelkedő környezete korábban, a századfordulót követő negyed évszázadban jelent meg képein. Az 1900-as évek elején szinte évente megfestette a tó felhőkkel tarkított látványát vagy a parton sétáló alakokat, míg az első világháború után figyelme inkább balatoni vitorlásélet felé fordult.

Ezekben az években a magyar festők korábban soha nem látott érdeklődéssel fordultak a magyar tenger felé. Bár már 1904-ben megalakult a Balaton Szövetség, amely célul tűzte ki a magyar tenger és fürdőinek népszerűsítését, a parti élet fejlesztését és „Balaton-kultusz” megteremtését, a húszas évek elejéig csak néhány művészünk festette programszerű rendszerességgel ezt a fenséges tájat. 1922-ben azonban a Balatoni Társaság kezdeményezésére a Nemzeti Szalonban megrendezték az Első Balatoni Kiállítást, amelyet aztán általában kétévente újabb tematikus bemutatók követtek. A mecénások, állami szervek és egyesületek sorra alapították azokat a művészeti díjakat, amelyeket balatoni tárgyú képekkel és szobrokkal lehetett elnyerni. Minden bizonnyal ennek is köszönhető az a felfokozott érdeklődés, amelyről a Szépművészeti Múzeum egykori igazgatója, a kiváló gyűjtő és művészeti író, Petrovics Eelek a következő szavakkal emlékezett meg 1938-ban a Színházi Élet hasábjain: „Balaton! Nem hiszem, hogy lenne víz, hegy, vagy akármiféle természeti alakulat a föld színén, amelynek nevét olyan szeretettel mondaná ki a magyar ajak, és olyan szívesen hallaná a magyar fül, mint a Balaton nevét. Édes zene hangzik belőle, kedves képek és emlékek rajzanak hallatára. (…) A háború óta különösen felvirradt a Balaton kultusza. Modern festőinket jobban izgatják a víz, a levegő és az ég tüneményei, mint valaha. Vajon az-e az oka ennek, hogy sokan telepednek le nyáron a Balaton és a Duna mellé, vagy pedig megfordítva, azért vonulnak-e a festők a vizekhez, hogy módjukban legyen tanulmányozni a fény és a levegő problémáit, bajos lenne megmondani. Bizonyos csak az, hogy talán sehol Európában nem festik olyan szenvedélyesen ezeket a jelenségeket, mint nálunk.”

Az 1924 novemberében megrendezett Második Balatoni Kiállításon Vaszary öt festménnyel vet részt, amelyekből a közönség már az év elején is láthatott néhányat a művész egyéni tárlatán az Ernst Múzeumban. Az utóbbiról beszámoló 8 órai újság műkritikusa megjegyezte, hogy Vaszary számára a Balaton hozta meg koloritjának feltűnő kivilágosodását, „legalábbis ezt bizonyítják balatoni tájképei, melyek mai kiállításának legszebb darabjai”. A 108 bemutatott alkotásból 11 festmény ábrázolta a magyar tengert és a partokat övező tájat, ami jól mutatja, hogy a húszas évek elején Vaszary számára ez a vidék jelentette az elsőszámú inspirációs forrást egyre színesedő, egyre látványosabbá váló tájfestészetében.

Vaszary János további alkotásai ajándék ötlet kategóriában

Hasonló alkotások

Készpénzes, azonnali megvételre keressük a felsorolt művészek kvalitásos alkotásait

Részletek

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról! Válassza ki az Önt érdeklő művészeket, stílusokat, témákat és kérje hírlevelünket, amelynek segítségével azonnal értesülhet a frissen beérkező művekről.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról