Kérjük válasszon!

 

Festmények

 

Fotográfia

Kádár Béla (1877 - 1956)

Art Deco kompozíció (Kisváros, ember, ló), 1926 körül

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Kádár Béla képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Hogyan működik a webshop?

46,5x46,5 cm
olaj, vászon
Jelezve jobbra lent: Kádár Béla

Ár kérésre

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése
- Vagy
Írjon nekünk

Mégse

Kategória:  Színek, Realizmusok, Meglepetések

Proveniencia: Egykor svájci magángyűjteményben

Reprodukálva: Modern magyar festészet 1919-1964, szerk. Kieselbach Tamás, Budapest, 2004. 27. kép

  • Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
    Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.

  • Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
    Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez

  • Személyes megtekintés galériánkban
    Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.

  • Ingyenes festmény értékbecslés
    Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

A Sturm csapatában

 

Kádár Béla a hosszúra nyúlt pályakezdés után az 1920-as évek elején talált rá saját, jellegzetes formanyelvére, először az 1921-es bécsi utazás (és kiállítás Max Hevesi galériájában), majd a berlini állandó jelenlét (kiállítások a Der Sturmnál) inspirációs hatásának köszönhetően. A modern német festészet első számú fellegvára, a legendás Herwarth Walden által vezetett Der Sturm galéria rendszeresen bemutatta műveit. Mikor Kádár barátjával, Scheiber Hugóval együtt először járt a berlini galériában, Walden épp Párizsban tartózkodott. De amint meglátta az ajánlóban otthagyott képeket, sürgősen megüzente nekik, hogy szívesen látja munkáikat a Strurmban. Mikor villámlátogatást tett Budapesten 1923-ban, felkereste őket személyesen. Hamarosan Walden be is mutatta Kádár festményeit és temperaképeit, elindítva festészetét a mind a mai napig tartó nemzetközi siker útján.

 

Érzelmi kapcsolatok

 

A most vizsgált festmény egy jellegzetes, Kádár Béla-i kisvárosi idill, az 1920-as évek modern esztétikai regiszterén előadva. A kép központi motívuma egy szimbolikus érzelmi viszony: egy stilizált lófigura, aminek fejénél egy bábuszerű emberi alak áll. A geometrikus idomokból felépített bábu az avantgárd „új emberét” idézi, azt a robotszerűen megformált új homo sapienst, amiről a modernizmus jövőlátó prófétái álmodoztak. (Leglátványosabb megfogalmazásai a Bauhaus környezetében születtek meg, Oskar Schlemmer mechanikus balerináitól a Bortnyik Sándor art deco kompozícióin szereplő figurákig.) A ló és a bábú kettőse körül – pettyek és négyzetrácsok mintázatába burkolva – a kádári festészetből beazonosítható további motívumok tűnnek fel: az előtérben egy fekvő kutya figurája, a háttérben egyszintes házikók sora és egy pirosló farú másik ló. De a kompozíciót nem az anekdotikus, chagallos elemek szervezik, hanem az alakokat keresztülmetsző, felülíró geometrikus formakészlet jólszerkesztett áradása.

 

Kubisták között

 

A kép helyét a klasszikus avantgárd nyugatos esztétikai rendjéhez legközelebb álló Kádár Béla-alkotások jelölik ki az életműben. Mindenekelőtt a konstruktivizmus és a szürrealizmus határmezsgyéjén táncoló, a berlini múzeum számára megvásárolt Csendélet sakktáblával és pipával (1926 körül, Berlinische Galerie), illetve a Magyar Nemzeti Galéria papírra készült, Nőalak kecskével című kompozíciója (1930 körül). Kádár az 1920-as évek második felében kereste a letisztultabb kompozíciókat és a geometrizáló formarendet. Ahogy monográfusa, Gergely Mariann írja, „ezúttal is a Der Sturm köréből merített inspirációt. Albert Gleizes, a kubizmus jeles propagátora a húszas évek elejétől ismét Walden galériájában állított ki. Festőtársaival együtt a háború utáni késő kubizmus szintetikus stílusát képviselték.” A kubisták dekoratív síkkompozíciói tovább gazdagították Kádár jellegzetes kifejezésmódját.

 

Külföldről hazatérő főművek

 

A szocializmus évtizedei alatt nem alkothattunk pontos képet Kádár Sturmos korszakáról, mert hiányoztak a főművek. A kecskeméti Fotográfiai Múzeumba került Rónai Dénes-hagyaték felfedezése döbbentette rá a szakmát, hogy micsoda kincseket nem láttunk eddig! Gergely Mariann kutatta ki az üvegnegatívok hátterét: „Valószínűbbnek látszik, hogy a zömében a húszas évekből való felvételeket Rónai Dénes a művészek megrendelésére készítette, és archiválta a negatívokat. A félszáz Kádár-műről készült felvétel feltehetően nem egyszerre, hanem rendszeres fotózás eredményeképp gyűlt össze. Vélhetően Kádár egy-egy berlini útja előtt – dokumentációs céllal – lefotóztatta az eladásra kivitt képeit.” Kádár – a két világháború közötti sikerei csúcsán – legjobb festményeit külföldre vitte kiállítani és eladni. A legkiválóbb kvalitású, avantgárdra hangolt alkotásai mind külföldről szivárognak haza, ahogy a most vizsgált festmény is svájci magángyűjteményből származott vissza Magyarországra pár évvel ezelőtt.

Hasonló alkotások

Készpénzes, azonnali megvételre keressük a felsorolt művészek kvalitásos alkotásait

Részletek

Hírlevél feliratkozás

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról! Válassza ki az Önt érdeklő művészeket, stílusokat, témákat és kérje hírlevelünket, amelynek segítségével azonnal értesülhet a frissen beérkező művekről.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról