Eladó Gyenes Gitta - Anya gyermekével, 1910-es évek eleje festménye

Címlap
>>
Gyenes Gitta
>>
Anya gyermekével, 1910-es évek eleje

Gyenes Gitta (1888 - 1960)

Az alkotáshoz eredetiségigazolást adunk!

Önnek is van Gyenes Gitta képe?

Kérjen ingyenes értékbecslést, akár teljes hagyatékra is! Hasonló alkotását megvásároljuk készpénzért, átvesszük aukcióra vagy webgalériánkban kínáljuk.

Kérjen ingyenes értékbecslést

Hogyan működik a webshop?

Részletek

70x56 cm
olaj, vászon
Jelezve balra lent: Gyenes Gitta

Ár kérésre

Érdekli ez az alkotás?

- Hívjon minket:

Telefonszám megjelenítése

- Vagy

Írjon nekünk

Kategória: Bukta Imre válogatása

Legnagyobb magyar festménygyűjtemény
Több mint 100.000 magyar művészi alkotás.
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Eredetiségigazolás minden megvásárolt képhez
Személyes megtekintés galériánkban
Egyeztetés után a Kieselbach galéria és aukcióházban, Budapesten.
Ingyenes festmény értékbecslés
Ingyenes festmény értékbecslés

Tanulmány

IRODALOM

- Hölgyek palettával. Magyar nőfestészet 1895–1950. Saphier Dezső gyűjteménye a Magyar Nemzeti Múzeumban, 2008.

- Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig. 1904–1914. Magyar Nemzeti Galéria, 2006.

Az anyaság ára

Az udvarra nyíló zöld ajtó mellett, állig begombolt blúzban, egy kertiszéken ül az anya, ölében a fehér partedlis kislány. Összefoglaló formák, homogén fauve foltok és egy olyan expresszív nyers erő, ami önkéntelenül is Van Goghot juttatja az eszünkbe. A pszichológiailag precízen megkomponált képen átüt a művelt, modern festőnő, Gyenes Gitta kritikus szellemisége. A gyermek nem biedermeier porcelánangyalka, hanem szemkontaktust kereső újszülött, az asszony pedig nem mosolygó kismama, hanem egy megpihenő hús-vér ember. A kép legközelebbi stiláris és felfogásbeli párhuzamai Van Gogh hasonlóan pszichologizáló, Marcelle Roulinről készített csecsemő-festményei.

Van Gogh babái

Van Gogh három változatban is megfestette az arles-i postamester családjának legfiatalabb tagját, Marcelle Roulint, fehér ruhácskájában és főkötőjében, ahogy kövér ujjaival játszadozik. A csupafehér csöppség fókusz nélkül mered maga elé sötét szemeivel. Mindegyik képváltozat 1888 drámai decemberében készült, a legendás arles-i Sárga Házban, még mielőtt a Gauguinnel összevesző Van Gogh le nem vágott a füléből egy darabot. Ebben a meddő, szakmai vitáktól és zsörtölődéstől terhes légkörben menekült vissza Van Gogh a gyermeki ártatlansághoz, a kínzó kétely elől vissza a tudatlanság tétnélküli egyszerűségéhez.

Fauve-os fiatal hang

1912-ben – írja Szücs György a Magyar Vadak katalógusának 247. oldalán – polgárjogot nyert „a színes, dekoratív, a részleteket elhagyó, reduktív festészet”, részben a Rippl-Rónai által propagált „egyszerre festés”, részben a Czóbel-féle neós forradalom, azaz a fauve-os hangütés hatására; az olyan kevésbé ismert festőknek köszönhetően pedig, mint Bálint Rezső, Gyenes Gitta vagy Kornai József, „elterjedt, és lassanként megszokottá vált a modernebb kiállítóhelyek és szalonok falain” is (247. o.). A modern fiatalok között említett, értelmiségi családból származó Gyenes Gitta előbb Karlovszky Bertalannál tanult, majd Nagybányán (Iványi Grünwald tanítványaként), egy bécsi szabadiskolában és Rómában. Az 1910 körül, Nagybánya hatására készült festményeire leginkább Ziffer és Czóbel élénk színkontrasztjai és expresszív formaképzése hatott.

József Attila szerelmei

Szücs György pályaképében az érett Gyenes Gittát az expresszionista Scheiber Hugóhoz, a „dekoratív avantgárd” Kádár Bélához és a nagyvárost festő Schönberger Armandhoz hasonlítja, vagyis a '20-as, '30-as évek polgári modernségének legkiválóbb magyar képviselőihez. Vonzó és intelligens asszonyként irodalmi szalont vezetett ekkortájt Pesten, újságíró férje, Wallesz Jenő oldalán. A kor nyugatos, modern szellemiségű értelmiségi elitje járt hozzájuk, Karinthy Frigyestől Kassák Lajosig, Tersánszky Józsi Jenőtől Faludy Györgyig. Gyakori vendégük volt a fiatal József Attila, aki rögtön beleszeretett az asszonyba, hozzá írta a Nyár volt és a Miért hagytál el, hogyha kívánsz című versét. A költő a kacér, de visszautasító anya után csinos fiatal lányával, Wallesz Lucával esett szerelembe (versciklust is írt hozzá), aki körülbelül akkor születhetett, mint a festményen látható csecsemő.

József Attila: Miért hagytál el, hogyha kívánsz

Igaz-e, hogy érezlek most is,

Amikor messzire vagy tőlem?

Mért hagytál el, hogyha kívánsz,

Ha bennem lehetsz csak ünneplőben?

Mért nem csókolsz, ha úgy esik jól?

Mért fáradnak el a rohanók?

Mért rág szú-módra szét a tenger

Karcsú, viharra teremtett hajót?...

Tudom, hogy jössz majd. Úgy esel belém,

Mint szép, szikrázó mennykő a tóba!

De megégetnők-e a világot,