A 20. századi magyar műgyűjtés legnagyobb alakjairól szóló könyvsorozat első része a Monarchia utolsó két évtizedének aranykorát idézi meg: azokat a kollekciókat, amelyekben még a magyar remekművek mellett többek között Rembrandt, El Greco, Monet, Cézanne és Van Gogh kiemelkedő festményei jelezték a kifinomult ízlés és a kivételes gazdagság inspiráló találkozását. Gróf Andrássy Gyula, báró Kohner Adolf, Nemes Marcell, báró Herzog Mór Lipót és báró Hatvany Ferenc sorsa és kollekcióik története túlmutat nem csupán a szűken értelmezett művészettörténeten, de e gyűjtemények megszületésének két évtizedén is. Molnos Péter írásai – közel 650 reprodukció segítségével – e gyűjtemények történetén keresztül a 20. századi Magyarország sorsfordító eseményeit is megelevenítik.

A könyvsorozat további, tervezett kötetei:

Háborúk között – Polgári gyűjtemények Trianontól a vészkorszakig

Kizökkent időben – Műgyűjtés a szocializmus évtizedeiben

Új utakon – Magyar gyűjtők az ezredfordulón

Szimbolikus visszaszerzés

A 20. század elején, a Monarchia utolsó két évtizedében a születési és pénzarisztokrácia néhány kiemelkedő alakja világhírű műgyűjteményeket hozott létre Budapesten. Szomorú, de jellemző magyar paradoxon, hogy ezekből a nemzetközi jelentőségű, sok ezer darabos műtárgyegyüttesekből szinte semmi sem maradt idehaza. Az elvesztett első világháború, a Tanácsköztársaság, Trianon, a gazdasági világválság, a vészkorszak, a háború végét követő szovjet rablássorozat és az erőszakos államosítás végzetes csapást mért e kiemelkedő gyűjteményekre. Azok a kollekciók enyésztek el szinte nyomtalanul, amelyekben a magyar remekművek mellett még Rembrandt, El Greco, Monet, Cézanne és Van Gogh kiemelkedő festményei jelezték a kifinomult ízlés és a kivételes gazdagság inspiráló találkozását. Gróf Andrássy Gyula, báró Kohner Adolf, Nemes Marcell, báró Herzog Mór Lipót és báró Hatvany Ferenc élete és kollekcióik sorsa túlmutat a művészettörténeten: a 20. századi magyar történelem dicső és tragikus eseményeinek megrendítő sorozata arra figyelmeztet bennünket, hogy messze sodródott értékeink megismerése, az elveszett örökség felkutatása és szimbolikus visszaszerzése elengedhetetlen feladatunk. Tartozunk vele azoknak, akik egykor e kincseket Magyarországra hozták, és tartozunk vele magunknak is, hogy történetük a jelen számára tanulságul szolgálhasson.

KIÁLLÍTÁS

Hogyan csinálhatunk kiállítást arról, ami nincs? Arról, ami az elmúlt közel egy évszázad alatt elveszett, eltűnt vagy elpusztult. A 20. század elejének öt legjelentősebb magyar műgyűjteménye, gróf Andrássy Gyula, báró Hatvany Ferenc, Nemes Marcell, báró Kohner Adolf és báró Herzog Mór Lipót világhírű kollekcióiból csupán apró töredékek maradtak Magyarországon. A legfontosabb műtárgyak Nyugat-Európa vagy Amerika jelentős múzeumaiba kerültek, szovjet hadizsákmányként orosz raktárak mélyén rejtőznek vagy gyilkos bombatűzben égtek el a II. világháború végóráiban. Az elveszett örökség kizárólag egy könyv lapjain gyűjthető össze és tárható közönség elé, egy kiállítás eszközeivel lehetetlen megidézni e kollekciók egykori fényét. Ezért fordultunk a kötet egyik főszereplőjéhez, Hatvany Ferenc kevesek által ismert alkotásaihoz. Bemutatott képei visszatükrözik káprázatos gyűjteményének szépségét, művészete Corot, Ingres, Gauguin, Cézanne és Manet remekműveinek közvetlen közelében, azok elementáris hatása alatt formálódott. Életének és festészetének bemutatása így nem csupán egy méltatlanul háttérbe szorult életműnek szolgáltat kései igazságot, de alkalmas arra is, hogy egy elveszett világot megidézzen. Ezen a kiállításon Hatvany Ferenc alkotásai többek, mint puszta festmények: közvetítő médiumok, amelyeken keresztül a múltba láthatunk, amelyek visszatükrözik a „szétgurult” remekművek fényét, az elveszett örökség páratlan gazdagságát.

Az Elveszett örökség című kiállítás nem csupán egy méltatlanul háttérbe szorult, mégis európai rangú festői életművet, báró Hatvany Ferenc franciás kultúrájú művészetét mutatja be, hanem az egykor világszerte csodált Hatvany-gyűjteményt, létrejöttének és drámai felbomlásának izgalmas történetét is a közönség elé tárja. Az est vendégei bepillantást nyerhetnek a 20. század első évtizedeinek gazdasági és kulturális elitjének mindennapjaiba, „körberepülhetik” a fényűző hatvani kastélyt, sőt a modern technika segítségével részt vehetnek egy virtuális tárlatvezetésen a legendás Hatvany-villa termeiben. Azokban a szobákban, ahová a két világháború között a világ legtávolabbi szegleteiből is elzarádokoltak a művészet szerelmesei, ahol egykor Thomas Mann és Amrita Sher-Gil is megcsodálta El Greco, Tintoretto, Degas, Renoir és Manet remekműveit.