Témák
-
Arckép (1124 alkotás)
A festészeti műben előállított képmás lehet vagy egyszerűen rajz, vagy pedig a festés bármely eljárása szerint készült festmény. A rajzolt vagy festett képmás általában nem haladja meg az életnagyságot, legfeljebb abban a nagyon ritka esetben, ha elhelyezésénél fogva nagyobb távolságról való hatásra szánják. Életnagyságon alul, minden méretben készülnek festett képmások. A festett képmás lehet bármily nagyságban egész alak, lehet térdkép, ha t. i. az alak felső része térdig ábrázoltatik, lehet fél alak, lehet mellkép, vagy csupán fej.
-
Csendélet (462 alkotás)
Csendélet, mint festészeti műfaj virágok, gyümölcsök, ételféleségek, szövetek, használati eszközök, hangszerek stb. festői csoportosítása. Legismertebbek a virágcsendéletek.
-
Életkép (1293 alkotás)
Életkép (zsánerkép, genrekép) Történelmileg a festészet (és néha a kisplasztika) egyik műfaja, amely az udvari, polgári, paraszti vagy a szegény emberek köznapi életének eseményeit, jeleneteit ábrázolja az adott történelmi helyzettel és stílusirányzatokkal összefüggésben.
Fogalma: A mindennapi élet egy-egy jellemző jelenetét vagy alakját ábrázoló kisebb terjedelmű verses vagy prózai mű.
-
Enteriőr (271 alkotás)
Szobabelső, (meghitt hangulatú) belső tér -mint festmény, fénykép tárgya-. A francia interieur (belső) kiejtés szerinti átvétele, forrása a latin interior (belső, beljebb fekvő), az inter (között, benne) középfokú alakja.
-
Erotika (18+) (493 alkotás)
Az erotikus ábrázolások történetéhez tartozik a szexuális jellegek vagy aktusok mindenféle ábrázolása – ilyeneket majd minden civilizációban fellelhetünk, ősiben és modernben egyaránt. A korai kultúrák gyakran természetfeletti erőkkel hozták kapcsolatba a szexualitást, ezért vallásaikat átszövi ennek ábrázolása. Egyes ázsiai országokban, mint India, Japán vagy Kína, a szexuális és erotikus művészeti alkotásoknak különleges jelentésük van a helyi vallásokban, így a hinduizmusban, a sintoizmusban, a buddhizmusban és a taoizmusban. Az ókori görög és római világban számos erotikus természetű műalkotás és díszítés jött létre – melynek jelentős része szintén vallási és kulturális hiedelmeikből származott – és ezeknek különösen nagy hatása volt a nyugati kultúrára.
-
Művészportrék (670 alkotás)
Több mint 700 művészarckép az elmúlt 150 év magyar festészetéből, benne Ernst Lajos legendás portrégyűjteményének teljes anyaga, mely 440 képet tartalmaz.
-
Tájkép (1345 alkotás)
A tájkép a festészet egyik műfaja. Az antik művészetben alig volt szerepe, a középkori Európa sem ismerte. Festmény háttereként a 14. században jelent meg először. 1500 körül főleg tanulmányok formájában festették és rajzolták az első önálló tájképi ábrázolásokat. 1600 táján alakult ki. Ha antik mitológiai alakok találhatók rajta, heroikus tájnak nevezzük. A tájképfestészet Németalföldön talált először jeles művelőkre, itt alakult ki a tengeri tájképfestészet is. A 18. században tűntek fel a városi látképek, a rokokó idejében pedig idilli pásztorjeleneteket ábrázoltak. A klasszicizmus és a romantika új motívumokat dolgozott fel. Új fejlődési útját a barbizoni iskola, és az impresszionizmus nyitotta meg. Az expresszionizmus a tájat mint motívumot csak kiindulópontnak tekinti a művész lelkivilágának ábrázolásához.
1055 Budapest, Szent István körút 5. Tel/Fax: (+36) 1-269-3148 E-mail: gallery-,?!+kieselbach.hu