Moholy-Nagy László

Először jogot tanult Budapesten, majd a világháborúban szerzett sebesüléséből lábadozva kezdett rajzolni, s hamarosan csatlakozott Kassák Ma-köréhez. 1919 végén emigrált Bécsbe, onnan Berlinbe. Itt került sor első önálló kiállítására a Sturm Galériában, itt találkozott a konstruktivizmus képviselőivel; barátai közé tartozott El Liszickij, Raoul Hausmann, Hanna Höch is. 1922-ben Kassákkal szerkesztette a magyar és német nyelvű Új művészek könyvét. 1923-ban Walter Gropius felkérésére a Bauhaus fémműhelyének művészeti vezetője lett. E munka mellett grafikai mappákat, tipográfiai terveket készített és a Bauhaus könyvsorozatát szerkesztette. Fénykísérleteit fotóval, filmmel és háromdimenziós objektekkel folytatta. 1932-1934 között a párizsi Abstarction Création csoporttal állított ki. 1935-től Londonban élt, végül az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Tanított a chicagói Bauhausban, később saját iskolát alapított.

• Sibyl MOHOLY-NAGY, Moholy-Nagy: Experiment in Totality, New York, 19501, London-Cambridge, 19692.
• Ludvik SOUCEK, Laszlo Moholy-Nagy, Bratislava, 1965.
• Moholy-Nagy, ed. Richard KOSTELANETZ, New York, Praeger, 1970.
• Lucia MOHOLY, Marginalien zu Moholy-Nagy, Krefeld, Scherpe, 1972.
• Gianni RONDOLINO, Laszlo Moholy-Nagy. Pittura, fotografia, film, Torino, Martano, 1975.
• Andreas HAUS, Moholy-Nagy Fotos und Fotogramme, München, Schiermer-Mosel, 1978.
• MOHOLY-NAGY László, A festéktől a fényig, szerk. SUGÁR Erzsébet, Bukarest, Kriterion, 1979.
• BEKE László, Moholy-Nagy László munkássága, Budapest, Corvina, 1980.
• PASSUTH Krisztina, Moholy-Nagy László, Budapest, Corvina, 1982.
• László Moholy-Nagy. From Budapest to Berlin 1914-1923, (kiállítás: University of Delaware, University Gallery; Chicago, Illinois Art Gallery, 1995-1996), ed. Belena S. CHAPP, University of Delaware, 1995.
• MOHOLY-NAGY László, Látás mozgásban, Budapest, Műcsarnok-Intermedia, 1996.