1.455 művész több mint 20.000 festménye

Felveszem a kedvencekbe  |  Beállítás kezdőoldalnak

24×19 cm aranyozott lapszélű füzetben Önarckép gyűjtemény része 22. ÖNARCKÉPEK "Az uj magyar művészet önarcképe". Az Európai Iskola Könyvtára 1947-ben egy kis füzetet jelentetett meg ezzel a címmel. Bevezető sorai szerint: "Azok a festők és szobrászok, akik e kiadvány számára megírták önéletrajzukat és megrajzolták önarcképüket, egyben az új európai képzőművészet életrajzát és arcképét rajzolták meg." Az előttünk fekvő portré-gyűjtemény egykori összeállítóját nyílván nem vezérelte hasonlóan magasztos cél, mégis méltán állíthatjuk, hogy kollekciója meglepő teljességgel rajzolja meg a harmincas évek magyar művészetének önarcképét. Letisztult, az idő által kiforrt művészettörténeti értékrendünknek is becsületére válna e művész-névsor összeállítása, egy kortárs esetén pedig egyenesen rendkívüli kvalitásérzékről tanúskodik. Az önarcképek címzettjét, a gyűjtemény összeállítójának nevét azonban sajnos nem ismerjük, de az egyenletes színvonal valószínűsíti, hogy a rajzokon szereplő "kis Kató" megszólítás mögött egy kortárs képzőművész, vagy annak gyermeke rejtőzhet. A művészrajzok gyűjtése hosszú évszázadokig elsősorban a festők és az igazán kifinomult műértők privilégiuma volt. A rajzra az alkotó mesterségbeli tudásának és intuíciójának leghívebb tolmácsolójaként tekintetek, a tehetség közvetlen megnyilvánulását látták benne. Mint a legarchaikusabb műfajt kiemelt megbecsülés övezte: a képzőművészet születésének Plinius által közvetített legendája szerint egy fiatal leány, távozó kedvesének falra vetülő árnyképét körberajzolva teremtette meg az első művészeti alkotást. A rajz tehát, mint minden művészetek őse, már ekkor összeforrt az emlékezés-emlékeztetés - a vizsgált kollekció esetén is tetten érhető - funkciójával. A 20. század első éveiben - többek között a szecesszió vonalcentrikus látásmódja miatt - a magyar rajzművészet fokozatosan az önállósulás útjára lépett. A hagyományosan értelmezett vázlatrajz és az alkalmazott grafika másodrendűsége helyett, Rippl-Rónai vagy éppen a Nyolcak művészeinek önálló lapjait szemlélve nyilvánvalóvá válik, hogy ekkorra már a rajz egyenértékű a festménnyel, ugyanolyan teljességgel reprezentálja készítőjének stílusát, kvalitását. E minden további festési szándék nélkül készült alkotások, éppen ösztönösebb voltuknál fogva, hitelesebben képesek közvetíteni az alkotó belső hangulati rezdüléseit és közvetlenebb bepillantást engednek a művészi elvonatkoztatás menetébe. A század első felének legjelentősebb magyar műgyűjtői közül többen a rajzművészet felé fordultak. Bedő Rudolf és Majovszky Pál európai hírű kollekciói mellett Radnai Béla rendkívül gazdag magyar grafikai gyűjteménye - főként Derkovits, Egry és Szőnyi munkáival - emelkedett ki a kortársak közül. A vizsgált együttes unikális jellegét erősíti, hogy a darabok döntő többsége önarckép. Párhuzamként Ernst Lajos egykori heroikus szenvedéllyel összeállított kollekciója kínálkozik, melynek jelentős részét alkották művészarcképek. A leghíresebb nemzetközi analógia kétségkívül a firenzei Uffizi híres portrégalériája, melyben - a Mediciek által elkezdett több évszázados gyűjtés eredményeként - a művészönarcképek száma meghaladja a hatszázat. A most bemutatott kollekció teljességére jellemző, hogy a harmincas évek szinte valamennyi magyar irányzata képviselve van benne. Az egykori Nyolcakhoz tartozó művészek - Kernstok, Márffy, Czóbel, Berény és Pór - mellett Szőnyi és Bernáth képviselik a Gresham-kör vezető mestereit. Az aktivisták közül induló Kmetty mellett a nagybányai második generációt Jándi Dávid, a dekoratív avantgárd népszerű vonulatát Scheiber és Kádár, az alföldi iskolát Fényes Adolf, az Ecole de Parist Frank Frigyes és Klie Zoltán reprezentálja. A szentendrei vonulat Czóbel aktja mellett - később az Európai Iskola művészetével rokon törekvéseket képviselő - Bene Géza rajzával jelenik meg. Néhány elsőrangú önarckép és egy fotó idézi fel a korszak magyar szobrászatának kiemelkedő alakjait: Mészáros László, Pátzay Pál, Csorba Géza és Beck Ö. Fülöp rajzai igazolják a szobrászrajz gyűjtés nagy múltra visszatekintő hagyományait. A kollekció két csúcspontja Ferenczy Noémi kárpitszövő leányalakja és Derkovits önarcképe. Ez utóbbi felhívja a figyelmet az egyes lapokon található feliratok jelentőségére. Kernstok szomorú mondatai, Berény frappáns, s nem kevésbé megrendítő szavai mellett a költő-képzőművész Lesznai kedves "gyerekverse" mind fokozzák a rajzok által nyújtott személyes vallomások erejét. Molnos Péter

Aukciós megjelenés

Aukció	Tétel	Kikiáltási ár	Leütési ár
17. Aukció (2001.12.07. 17:00)	22.	2.800.000 Ft
A tételhez tartozó további műtárgyak