Nemzeti Szalon, 1907

Tóth Károly, 2012-02-22

Ismeretlen fénykép a „palotafelavató” kiállításról

A Nemzeti Szalon 1907-ben felavatott épületéről kevés hiteles dokumentum és fotó maradt fenn. A Fővárosi Tanács rendelete alapján elbontott épület történetéről, a benne rendezett kiállításokról elsősorban az egykori katalógusok tanúskodnak, a korabeli újságcikkeken kívül. Mindig nagy érték, ha olyan fénykép kerül elő, amely segítségével felidézhetjük a régi kiállítások hangulatát, s az eltűnt enteriőrökben a műtárgyakat „eredeti helyükön”, első megjelenésük közben tanulmányozhatjuk.

Részlet a Nemzeti Szalon első csoportkiállításáról, 1907. március

A Kieselbach Galéria legújabb katalógusához kapcsolódó kutatások során, magántulajdonból került elő az a régi vintázs, amely minden valószínűség szerint a Nemzeti Szalon 1907-es, legelső csoportkiállításán, a Vágó testvérek által tervezett Erzsébet téri épület „palotafelavató” tárlatán készült. Hogy értékelni tudjuk a „lelet” nagyszerűségét, csak egy összehasonlítás: a Nyolcak művészcsoport nagy polémiát kiváltó 1911-es és 1912-es, ugyanezekben a terekben rendezett kiállításáról egy fénykép sem áll a kutatók rendelkezésre.

A felvétel kartonlemezre előhívott fotónagyítás, több helyen sérült és kopott állapotú, ám ezek nem zavarják az azonosítást. A kép nézőpontja két teremre enged rálátást. Az elsőben egy nagyobb terem két falát látjuk, míg a jobb oldalon egy átjárón keresztül a második, szűkebb hátsó terem túloldali fala is feltűnik egy nagyobb és két kisebb képpel együtt.

Ferenczy Károly kettősportréja Jánossy Béláról és feleségéről, valamint a híres Majális című kép

A kiállítás és a helyszín meghatározásához Ferenczy Károly művei segítenek hozzá bennünket. A központi teremben minden kétséget kizáróan a nagybányai mester három jól ismert, a jelenleg is álló életmű-kiállításon is bemutatott műve tűnik fel. Balról jobbra haladva: a Majális (Nyári nap) és Jánossy Béla és neje kettősportréja az ajtótól jobbra az első kettő, míg a fénykép jobb szélén a Tájkép ökrökkel szerepel. Mind a három festmény az 1906-os év terméséhez tartozik. Ha kézbe vesszük a Magyar Nemzeti Galéria új Ferenczy Károly oeuvre-katalógusát, akkor világossá válik, hogy e három kép csak egyszer, nem sokkal megfestésük után volt együtt kiállítva, méghozzá a Nemzeti Szalon első, 1907. március 10-én megnyílt csoportkiállításán.

A további tájékozódás és a falakon látható képek meghatározásának céljából az 1907-ben kiadott kis méretű, de reprodukciókkal megjelent katalógushoz fordulhatunk. A kiállításon – mint az Tímár Árpád korabeli sajtókritikák válogatásából is pontosan kiderül – közel 120 képet láthatott a közönség 21 művésztől. A rendezést Ferenczy Károly vállalta. Az érdekesség kedvéért vessünk egy pillantást a kiállítók teljes listájára a katalógus előszavában:

Csók István, Ferenczy Károly, Ferenczy Valér, Fényes Adolf, Hatvani (!) Ferenc, Iványi (Grünwald) Béla, Jávor Pál, Kacziány Ödön, Kann Gyula, Kernstock (!) Károly, Br. Mednyánszky László, Nyilassy (!) Sándor, Perlmutter Izsák, Réthy (!) István, Rippl-Rónai József, Szinyei Merse Pál, Strobenz Frigyes, Thorma János, Vaszary János, Zombory Lajos.

Ferenczy Károly Tájkép ökrökkel és Vaszary János Ozsonna című képe

A katalógusban több kiállított képet is reprodukáltak, így megtalálhatjuk ott a Ferenczytől a Tájkép ökrökkelt.  Itt tűnik fel Szinyei Merse Pál Parkban és Vaszary János Ozsonna című, hosszabb ideje lappangó műve, mindkettő bizonyossággal azonosíthat fényképünkön is: jobb oldalról a második és harmadik képben.

Ferenczy Károly: Majális, 1906 (Magyar Nemzeti Galéria)

Érdemes néhány sorban felidézni az egyes műtárgyak történetét. A Ferenczy-képek közül a később Majálisként ismertté vált Nyári estet már ezen az 1907-es kiállításon megvásárolta az állam a Szépművészeti Múzeum számára. A kettősportré a nagybányai származású ügyvéd és művészmecénás, Jánossy Béla tulajdonába került. A Tájkép ökrökkelt Hatvany Deutsch Sándor vette meg ugyancsak a Nemzeti Szalon kiállításáról, majd több magángyűjtemény követően került napjainkra a debreceni Antal-Luszig-kollekcióba. A három Ferenczy-kép közül a Jánossy-gyűjteménybe került darab ezt követően hosszú ideig csak 1922-ben volt újra kiállítva a Ferenczy-család nagy, közös Ernst Múzeumbeli kiállításán.

fényes adolf babfejtők

Fényes Adolf: Babfejtők, 1906 körül (Magyar Nemzeti Galéria)

A hátsó teremben is ismert képet fedezhetünk fel: Fényes Adolf 1904-es Babfejtőkjét, amely a Magyar Nemzeti Galéria újrarendezett állandó kiállításán képviseli a szolnoki művésztelep vezető mesterének színekben intenzív korszakát. A festményt  a Nemzeti Szalon 1907-es katalógusa szerint akkor még nem a későbbi címével szerepeltették.

 

Vaszary János: Ozsonna, 1906 körül (ismeretlen helyen)

Rejtélyes a sora Vaszary János nagyméretű kompozíciójának. Az Ozsonna című darab egyik Vaszary korai elveszett, csak fekete-fehér fotón ismert vásznainak. Az ugyancsak 1906 körül készült darab egyike a mester helykereső, "átmeneti" korszakában készült műveinek, amely már a sötétebb tonusú népi életképeket követi. A kép színes reprodukciója ugyancsak ismeretlen a szakirodalom számára.

Szinyei Merse Pál: Park, 1906 (magántulajdon)

Feltűnik a fotón Szinyei Merse Pál jelentős tájképe az ugyancsak 1906-os Park, amely egyike a mester biztosan arra az évre datálható három művének. A Szinyei Merse Anna által 1990-es megjelentett oeuvre-katalógusban a 202. számot viseli. A kép 1912-ben szerepelt az Ernst Múzeum kiállításán is, majd ugyanebben az évben a Könyves Kálmán Kiadó műlapként is sokszorosította. Három egykori tulajdonosa is ismert: Tüköry Antal és Giczey Györgyné tulajdonából Seiff Miklósné gyűjteményébe került. A több mint két évtizede megjelent katalógus szerint akkor is magyarországi magántulajdonban volt. Kissé meglepődve vehetjük tudomásul, hogy a festményről az eddigi Szinyei-szakirodalomban nem található színes, csak fekete-fehér fotó.

Kernstok Károly: Kertben, 1906 (ismeretlen helyen). Reprodukálva a kiállítás katalógusában.

Az 1907-es katalógusban és a korabeli sajtóban is reprodukálták Kernstok Károly Kertben című képét, amelyet a korabeli sajtó „a tárlat elsőrendű érdekességként” ajánlott a leendő látogatók figyelmébe. A festmény azóta is lappang, színes felvétel erről sem készült, egy reprodukciója szerepelt a Wanted - Nyolcak kiállításon a Kieselbach Galériában és közölték a pécsi centenáriumi kiállítás katalógusában is.

"Modern magyar festők első csoportkiállítása" a Nemzeti Szalon új épületében. Ország-Világ c. folyóirat oldalai, 1907. március 31.

Érdekességként közlöm azt a két oldalpárt, amely az Ország-Világ című képes hetilapban jelent meg 1907. március 31-én a kiállításról. Itt olyan jól ismert képek is feltűnnek, mint Rippl-Rónai József Apám és Lajos öcsém hegedűvel a kézében című kompozíciója, amely ugyancsak ki volt állítva a tárlaton és a katalógusban is megjelenhetett a kaposvári mester művei közül egyedüliként.

Két azonosítatlan festmény a Nemzeti Szalon első csoportkiállításáról

A fényképünkön látható képek közül kettő még beazonosításra vár, ehhez a katalógus jelentheti a legjobb alapot a további tájékozódásra. Reméljük, hogy hamarosan lesz lehetőségünk további új adatokkal szolgálni e két mű szerzőségét, meghatározását illetően.

A fénykép elkészülte után nem sokkal, 1907-ben egy másik jelentős tárlatot rendezett a Nemzeti Szalon: a tavaszi kiállításon Cézanne és Gauguin művei is bemutatásra kerültek. Talán nem is kell külön hozzátenni, erről a kiállításról sem ismerünk enteriőrfotókat.

Végül egy bátortalan kísérlet a modern számítástechnika segítségével.

Irodalom:

  • A Nemzeti Szalon első csoportkiállításának katalógusa. 1907. március. Budapest, Nemzeti Szalon, 1907.
  • Szinyei Merse Anna: Szinyei Merse Pál élete és művészete. Magyar Nemzeti Galéria – Corvina – Széchenyi Kiadó, 1990.
  • „Az utak elváltak”. A magyar képzőművészet új utakat kereső törekvéseinek sajtóvisszhangja. Szöveggyűjtemény 1901–1908. Szerk. Tímár Árpád. Pécs, Janus Pannonius Múzeum – MTA Művészettörténeti Kutatóintézet, 2010.
  • Ferenczy Károly (1862–1917) gyűjteményes kiállítása. Szerk. Boros Judit – Plesznivy Edit. Kiállítási katalógus. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, 2011.

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

×

Értesüljön elsőként aukcióinkról, kiállításainkról és aktuális ajánlatainkról