A magyarul és angolul is megjelent összefoglaló művet egykötetesre tervezték, ám a több mint 60 múzeum és 150 jelentős magángyűjtemény közel 70.000 darabos anyagának válogatása végül két kötetben , terjedelmét tekintve összesen majdnem 1500 oldalon és körülbelül 2500 festmény reprodukcióját szerepeltetve jelent meg. A második rész témája (1919-1964) viharos korszak a magyar történelemben: a háború utáni politikai nyomás, az emigrációba kényszerülés, majd a második világháború, s megint csak az azt követő "szecesszió" folytán a magyar művészek egy részének legkvalitásosabb munkái külföldön, idegen kultúrákban születtek meg; az itthon maradottak politikai beállítottságtól függően vállalt vagy kényszerű elszigeteltségben alkották műveiket.

A szerkesztő - mindvégig szem előtt tartva, hogy csakis korabeli és nem újraalkotott műalkotások kerüljenek a könyvbe - saját értékítélete alapján állította össze a kötet több mint 1500 reprodukcióból álló képanyagát. A Magyarországról kivándorolt művészeket csak említésszerűen, a hazai alkotókat a művészeti életben betöltött szerepüknek megfelelő súllyal mutatja be. Híres és kevésbé vagy egyáltalán nem ismert láncszemek kapcsolódnak itt egymáshoz, egy láncba, melyeket történelmi összefüggések, tartalmi utalások és kapcsolatok fűznek össze. A korszak és a képanyag értelmezésének kiegészítéséhez, megkönnyítéséhez az album elején a kor kiemelkedő egyesületeiről, iskoláiról és csoportjairól, jelentősebb izmusairól olvashatunk neves művészettörténészek tolmácsolásában.

Az ötéves előkészítő munka után megjelent reprezentatív kiadvány hiánypótló mű. Új kapukat nyit meg a művészetkedvelők számára, kiszélesíti vizuális ismereteiket, látáskörüket. Már maga a könyv látványa is élmény, igényes kidolgozásban mutatja be a múlt század közepének művészeti életét. Befejezésképpen vagy inkább áthidaló pillérként a katalógus végén két kortárs alkotást közöl még a szerkesztő, jelezve, hogy az összefoglaló munkának folytatása következik.