A rajztól a képig
Aba-Novák művei kulcsot adnak festői módszerének megértéséhez is.
Rajzaiból, fennmaradt vázlataiból és végleges formát öltő festményeiből kitűnik, hogyan gyűjtötte szisztematikus munkával témáit, hogyan halmozta fel - egy-egy inspiráló utazás élményeit rögzítve - szabadon variálható motívumkincsét.
Itáliai, szolnoki és erdélyi rajzait szemlélve érezhetjük át igazán, milyen élesre állított szemmel figyelte környezetét, hogyan kapott el egy-egy jellemző mozdulatot, érdekes táji részletet, melyeket később, akár évek távolából is építőelemként használt fel készülő kompozícióinál. A megszülető, az élmény frissességét közvetítő skiccek soha nem jelennek meg szolgai ismétlésekként a későbbi, kész festményeken: Aba-Novák élményeket, látványfoszlányokat gyűjtött, melyeket a műterem magányában komponált virtuóz egésszé. "Virágporok ezek, amikből méz fog köpültetni."
- írta e vázlatokról Pátzay Pálnak 1929 szeptemberében,
s ennél pontosabban nem is lehet meghatározni e rajzok szerepét.
Az erdélyi út
Aba-Novák "nektárgyűjtő" körútjai közül minden kétséget kizáróan az 1935-ös csíkzsögödi utazás volt az egyik legeredményesebb. Élete végéig kitartott az e rajzokon tárolt vizuális élménymuníció, melynek apró elemeit szabadon variálva hozta létre erdélyi témájú festményeit. "Te Emre, Zsögödből élek" - mondta sokszor barátjának, festőtársának, Zsögödi Nagy Imrének, aki elbeszéléseivel, színesen megírt leveleivel a Hargita mellé csábította a New York-i útjáról éppen csak hazatért Aba-Novákot. Éppen az ő visszaemlékezéseiből kaphatunk képet az utazás körülményeiről: "Vili távirata jelezte érkezésüket. Zsögödön a vonat keveset áll, csak úgy repültek ki a csomagok a vonat ajtaján, ablakán. Családján kívül két fiatal angol kollégát is hozott magával.Az első pillanattól kezdve az idegenekkel együtt Vilit is lekötötte és megbabonázta Zsögöd. Ez a táj megzavarja az embert. Az emberek sokféleképpen reagáltak. Az egyik például ordított és kiabált. A természet szépsége annyira kikényszerítette hangjának fokozását, hogy a végén csak állati hangok jöttek ki belőle.
Mint csendes szemlélő csak mulattam rajta. A magam régi élményeit volt alkalmam így másokon megfigyelni."
A Bauhaus teoretikusa Aba-Novákról
Az erdélyi utazás élményét feldolgozó festményeket, cirkuszi témájú és Szolnokon készült kompozíciókkal együtt 1936 tavaszán mutatták be a budapesti Fränkel Szalon kiállításán. A tárlat katalógusának előszavát a Bauhaus és a konstruktivista irányzatok egykori teoretikusa, a modern irányzatok egyik legelszántabb propagálója, Kállai Ernő írta. A 20. század egyik legnevesebb magyar műkritikusa biztos érzékkel ismerte fel Aba-Novák művészetének legfőbb erényeit."Aba-Novák képeinek filmszerűen mozgalmas festőiségét már a szédületes technikai lendület is ébren tartja. Ez a csupa élesszemű, csupa villámgyors megpillantásból, csupa parázs ötletből és temperamentumos fordulatból egybeszökkenő piktúra a megnyugtató és lezáró feketét választotta alapszínéül. De csak azért, hogy ebből a szilárd foglalatból annál meglepőbben csattanjon elő az élénk pirosak, rózsaszínek, sárgák és kékek csetepatéja. (...) Ez a színfoltok közt szerteszét villódzó, széttarkálló eszmecsere vagy csetepaté messzi túllendül az ábrázolt dolgok alakján és olyan tisztára festői összeköttetésekkel, utalásokkal szövi keresztül-kasul az egész képet, amelyeknek semmi közük sincsen a kompozíció tárgyához. A tárgy: az alakok és a közöttük, velük lejátszódó emberi vagy természetbeli történés csak váz, amelyet Aba-Novák telides-teli aggat a színfoltok éles ellentétekre szakadó nyüzsgésével. Ezen a tarka nyüzsgésen kalandoztatja végig szemünket a festő, el a tér legtávolabbi zugába is."
A most bemutatott, több mint hét évtizede lappangó alkotás - Aba-Novák egyik legszebb zsögödi témájú festménye - a Kállai Ernő által kiemelt erényeket villantja fel: a virtuóz technikával megoldott festői ötletek olyan nyüzsgő kavalkáddá állnak össze, mely elválik a látható valóságtól és önálló minőségében, tisztán a színek és foltok autonóm erejével hat szemlélőjére.
Molnos Péter