A Nádasdyak története a kompozíció jobb felső sarkából indul útjára: itt kapott helyet a Nádasdy nemzetség legrégebbi ősét jelképező alak, kinek személye a legendás múlt ködébe vész.
Nádasdy Tamás (1498–1562) a magyar királyság országbírója és katonai főparancsnoka, a tehetséges diplomata és nagy műveltségű főúr fénylő fekete ruhája felett ujjatlan, bíborszínű palástot viselve, kezében tüskés buzogánnyal tűnik fel. Alakját és beállítását Horváth Mihály 1838-as életrajzi könyvének egyik metszetillusztrációja inspirálta. A nemzetségét soha nem látott magaslatokra emelő „nagy nádor” számtalan haditette közül kiemelkedik, mikor 1528-ban Habsburg Ferdinánd csapatait vezetve elfoglalta Győrt, Tatát, Esztergomot és Visegrádot, majd Budára is bevonulva a vár kapitányának nevezték ki. Ezt az epizódot idézi meg a hős alakja mögül előtűnő épületkomplexum, a budai vár középkori metszetek segítségével rekonstruált, festői látványa.
A török elleni háborúkban is jeleskedő hadvezér fölé fia, II. Ferenc (1555–1604), a legendás fekete bég szemből ábrázolt mellképe magasodik: jelenésszerű, jobbjában kardot tartó alakja kiemelt méretével az egész kompozíciót uralja.
A képen feltűnő személyek és a hozzájuk kötődő történetek egyszerű felsorolása is oldalakat venne igénybe, így a terjedelmi korlátok miatt csupán néhány szereplő kiemelésére van mód. Jobb oldalon középen a „nagy nádor”, Nádasdy Tamás rendkívüli műveltségű és a házasságba páratlan vagyonnal érkező felesége, Kanizsay Orsolya (1521–1571) látható, akinek íróasztal fölé hajló alakja férjével folytatott – először 1882-ben megjelentetett – levelezésére utal.
A szőrmeszegélyes lila köpenyt és díszes pártát viselő hölgy ábrándos tekintetű figurája alatt lecsukott szemmel, hátrakötött kézzel jelenik meg a „fekete bég” unokája, Nádasdy III. Ferenc (1623–1671) országbíró, akit a Wesselényi Ferenc-féle főúri összeesküvés egyik vezetőjeként 1671. április 30-án császári parancsra kivégeztek.
Bal oldalon a dicső ősök törökök elleni hadjáratait megidéző, sok szereplőt mozgató csatajelenet alatt női aktok zavarbeejtő, a történelmi témához képest szokatlanul profán csoportja látható, mellettük ünnepi ruhába öltözött, hímzett szoknyájú hölgy tűnik fel. Az attribútumként szereplő mellékalakokról, valamint a háttérben feltűnő épületről, a csejtei várról a fekete bég magányosan élő, titkokkal övezett feleségére, Báthory Erzsébetre gondolhatunk, akit a kortárs mendemondák okkult tudományokkal foglalkozó, szolgálóit megkínzó, szűzlányok vérében fürdő szörnyetegként jellemeztek. A tudomány ma a koholt történet mögött inkább politikai, sőt egyházi színezetű rágalomhadjáratot sejt, mely szerint Thurzó György nádor ezzel az inszinuációval akarta lehetetlenné tenni a Báthory-családot, s így próbálta megszerezni saját fia részére az erdélyi fejedelemséget. A félelmetes titkokkal övezett fejedelemasszony története a mai napig élénken foglalkoztatja a közönséget, melyet mi sem igazol jobban, minthogy Báthory Erzsébet legendájából nem csupán Csók István jól ismert monumentális festménye, de több hollywoodi film is ihletet merített.
Bár a három akt és a vár jellegzetes formája minden bizonnyal a női Drakulaként elhíresült nemesasszonyra utal, a mellettük álló, ünnepi ruhában ábrázolt hölgy figuráját Batthyány Gyula – feltehetően egy tévedés miatt – valójában a Nádasdy-família egy másik, sokkal kevésbé megosztó karakterű tagjáról mintázta meg. A családi ősgaléria egy 17. századi festményéről jellegzetes hímzésű, pazarul díszített ruhája miatt könnyedén azonosítható Esterházy Júlia Anna, a Wesselényi-összeesküvés miatt kivégzett Nádasdy Ferenc szépséges felesége.
A család a súlyos, teljes birtokelkobzással járó kegyvesztés után csak hosszú idő elteltével reparálhatta társadalmi kapcsolatait. Az utódok többnyire közszolgálatba lépve önerőből, szerény vagyonú főnemesekként öregbítették tovább őseik megtépázott hírnevét. E folyamatban oroszlánrészt vállalt a festmény közepén, lovon ülve látható, 1708-ban született Nádasdy Ferenc huszártábornok. Mária Terézia kedvenc hadvezére, a róla elnevezett rend legkorábbi és legelső vitézeinek egyike a 18. század közepén, lovassági tábornokként szerzett európai hírnevet: először az osztrák örökösödési, majd a hétéves háborúban tündökölt, jelentősen hozzájárulva a világszerte rettegett, majd előszeretettel másolt magyar huszár-harcmodor tökéletesítéséhez.
A család a 19. században a katonáskodás mellett már a papi hivatás terén is kiemelkedő személyiségeket adott a nemzetnek. A huszárgenerális lova mellett Nádasdy Ferenc (1785–1851) váci püspök, majd kalocsai érsek egy korabeli festményről könnyen azonosítható alakja tűnik fel. A robusztus pap mellett álló, fehér ruhás hölgy Benczúr Gyula egyik lenyűgöző portréjáról ismerős: az irigyelt szépségű, ám fiatalon elhunyt Zichy Ilona egy fejjel magasodik férje, a meseszerű nádasdladányi kastélyt építtető Nádasdy Ferenc alakja fölé.
A festmény jobb alsó sarkában álló pár férfi tagját jellegzetes öltözete segít azonosítani: ő az 1842-ben született Nádasdy Ferenc, a jeles vadász, a hazai vadgazdálkodás egyik legnagyobb alakja. A magyar Vadászegylet 1881-es megalakításának kezdeményezője és első elnöke többek között kitűnő harrier-, vagyis rókavadász-falkájáról volt híres, melyet Batthyány sajátos attribútumként megörökített a festményen. A falka és a mögöttük vágtató lovascsapat a családi galéria legifjabb tagjai, Nádasdy Borbála és testvére, Erzsébet portréja felé halad.
Molnos Péter